31 Mar

A magyar V4 elnökség keretében került sor a visegrádi régió fenntartható és intelligens közlekedési megoldásairól szóló konferenciára 2022. március 28-án Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén, Brüsszelben. A félnapos konferencián esettanulmányokkal mutattuk be, hogy a régió milyen megoldásokkal, ösztönzőkkel, kezdeményezésekkel járul hozzá a közlekedési szektor dekarbonizációjához és ez hogyan illeszkedik bele az európai uniós jogszabályi környezetbe.

Nyitóbeszédében Baranyai Gábor helyettes állandó képviselő elmondta, hogy célunk, hogy bemutassuk a V4 régió eredményeit, előre lépését a fenntartható mobilitás terén, hiszen ezek talán kevésbé ismertek annak ellenére, hogy jelentős programok működnek ezen térségben.

 

 

Kaderják Péter a Zéró Karbon Központ igazgatója vitaindító beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország jelentős forrásokat fordított az elmúlt időszakban a közlekedés dekarbonizációjára: vasúti fejlesztések, támogatási rendszer a tömegközlekedés zöldítésére, az elektromos járművek beszerzésének támogatására. Az autóiparnak jelentős szerepe van a magyar gazdaságban, amely mellé az elmúlt években figyelemre méltó akkumulátorgyártás is települt Magyarországra, amelynek köszönhetően az autóiparunk kedvező pozícióból indul a zöld átmenetben.

Joaquim Nunes de Almeida az Európai Bizottság mobilitásért és energiaintenzív iparágakért felelős igazgatója (DG Grow) bemutatta az Európai Unió vonatkozó kezdeményezéseit. Méltatta a visegrádi országok fejlett autóiparát és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó ellátási láncot, amely Magyarországon és Lengyelországban kiépült az elmúlt években. Hangsúlyozta, a zöld átállásnak egyben igazságosnak is kell lennie, ezért nagyon fontos az autóiparban foglalkoztatottak átképzése.

 

 

Az esettanulmányok között Erős Veronika a Zöld Busz Program programvezetője ismertette a program tapasztalatait és további terveiket. Radek Čech, cseh vasúti pályahálózat-működtető ügynökség képviselője a cseh nagysebességű vasúti fejlesztési terveket mutatta be. Simon Péter a Zala Zone tesztpálya köré épült innovációs ökoszisztémáról adott tájékoztatást, amely nem csak az önvezető technológiák, hanem az elektromobilitást támogató fejlesztések számára is lehetőségeket nyújt. A Wizzair részéről Johan Eidhagen a vállalat kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit ismertette.

A fenntartható közlekedési módokról szóló panelbeszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyes zöld közlekedési módok egymásnak nem versenytársai, az összekapcsoltság, az intelligens közlekedési megoldások segíthetnek abban, hogy az utasok a nekik leginkább megfelelő megoldást válasszák és ezáltal csökken a közlekedésből származó kibocsátás is.

A közlekedési kibocsátások csökkentéséhez szükséges technológiákat illetően a Lengyel Elektromobilitás Fejlesztési Kamara (PIRE) elnöke Krzysztof Burda az elektromobilitás népszerűsítésére és elterjesztésére tett erőfeszítésekről tartott előadást.

Az intelligens töltőket gyártó szlovák Agevolt startup termékfejlesztője, Jozef Tapajna elmondta, hogy Szlovákiában az elektromos autózás terjedését hátráltatja a kevés és drága töltő valamint a töltési idő hosszúsága. Termékük erre a problémára kínál megoldást.

A lengyel Kereskedelmi Kamara Hidrogéntechnológiai Bizottsága részéről Aleksander Naumann a lengyel hidrogén-technológiai erőfeszítéseket ismertette.

A bemutatókat követő beszélgetések során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a zöld átmenet akkor mehet létre leggyorsabban valamint a legkevesebb gazdasági és társadalmi áldozattal, ha annak során figyelembe veszik a technológia semlegességet.

A szeminárium előadásai ide kattintva érhetőek el.