Az Általános Ügyek Tanácsa 2021. december 14-i ülésén Magyarországot Varga Judit miniszter asszony és Szijjártó Péter miniszter úr képviselte. A Tanácsot Gašper Dovžan, EU ügyekért felelős szlovén államtitkár elnökölte, a Bizottságot pedig Dubravka Šuica és Věra Jourová alelnökök, valamint Várhelyi Olivér biztos képviselte.
Az Európai Tanács 2021. december 16-i ülésének előkészítése
A december 16-i Európai Tanács előkészítése keretében az Általános Ügyek Tanácsa eszmecserét folytatott a következtetések tervezete alapján a COVID-19 járványról, az energiaárakról, a válságkezelésről és a reziliencia fejlesztéséről, a migrációról, a külkapcsolatokról és a biztonság- és védelempolitikáról.
Bővítési, stabilizációs és társulási folyamat
A miniszterek jóváhagyták a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló tanácsi következtetéseket. Emellett számba vették az egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban elért eredményeket, iránymutatásokat fogalmaztak meg a reformprioritásokra vonatkozóan, és megerősítették a Tanács elkötelezettségét a bővítés mellett. Az Általános Ügyek Tanácsának alkalmával december 13-án és 14-én kormányközi konferenciára került sor Montenegróval és Szerbiával, amelynek során új tárgyalási fejezetcsoportot megnyitására is sor került Szerbiával.
Európa jövőjéről szóló Konferencia
Az Elnökség tájékoztatta a minisztereket az Európa jövőjéről szóló konferencia helyzetképéről, rámutatva a jelenlegi járványügyi helyzet kihívásaira. A hangsúly most már a tartalmon van, a polgárok első ajánlásaival (https://futureu.europa.eu/assemblies/citizens-panels). Az Elnökség továbbá tájékoztatást adott arról, hogy a Konferencia következő plenáris ülésére várhatóan januárban kerülhet sor (https://futureu.europa.eu/pages/plenary). Az összes uniós polgár részt vehet saját jövője és egész Európa jövőjének alakításában a digitális platformon keresztül is (https://futureu.europa.eu/?locale=hu).
Jogállamiság helyzete Lengyelországban
A Tanács helyzetértékelést tartott a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatban, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében, amelynek keretében az Európai Bizottság beszámolt a legutóbbi, 2021 júniusában tartott meghallgatást követő lengyelországi jogállamisági helyzetet érintő fejleményekről, melyek kapcsán a lengyel fél ismertette álláspontját.
Jogállamiság helyzete Magyarországon
A Tanács helyzetértékelést tartott a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében, amelynek során az Európai Bizottság beszámolt a legutóbbi, 2021 júniusában tartott meghallgatást követő magyarországi jogállamisági helyzetet érintő fejleményekről, amelyre Magyarország részéről Varga Judit miniszter asszony ismertette a magyar álláspontot.
Antiszemitizmus elleni küzdelem
Magyarország kezdeményezésére a miniszterek eszmecserét folytattak az antiszemitizmus elleni küzdelemről az Alapjogi Ügynökség (FRA) jelentése - Antiszemitizmus: áttekintés az Európai Unióban 2010-2020 között feljegyzett antiszemita incidensekről – alapján, melyet Michael O’Flaherty, a FRA igazgatója mutatott be. A felszólaló tagállamok mindegyike aláhúzta az antiszemitizmus elleni küzdelem fontosságát, és a további erőfeszítések tételének szükségességét.
Jogalkotási prioritások 2022-re
A jogalkotási programozás keretében a Tanács jóváhagyta az Európai Parlament, Európai Bizottság és a Tanács 2022-es évre vonatkozó jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatának szövegét, amelyet az uniós intézmények vezetői a 2021. december 16-i Európai Tanács margóján írhatnak alá. Az együttes nyilatkozatot nem támogatta Lengyelország és Magyarország, tekintettel annak a jogállamisági eszközök használatával és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel kapcsolatos megállapításaira. Lengyelország és Magyarország rámutatott, hogy a jogállamiság értékét nem szabad olyan politikai nyomásgyakorlásra felhasználni, amely nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek, és a meglévő eszközök alkalmazása során tiszteletben kell tartani az olyan Szerződés szerinti értékeket, mint például az egyenlő bánásmód. Mivel ezek az alapelvek irányadóak a NextGenerationEU, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz használatára, valamint a tagállamok helyreállítási és ellenállóképességi terveinek jóváhagyása tekintetében is, utóbbiak politikailag motivált késése miatt e két ország nincs abban a helyzetben, hogy támogassa az együttes nyilatkozatot.
Európai Szemeszter 2022
A következő félév soros elnökségét ellátó Franciaország és a Bizottság áttekintést adott a 2022. évi Európai Szemeszter menetrendjéről, melyben legfontosabb változásként az országjelentések késői megjelentetése emelhető ki.
A Tanács tizennyolc hónapos programja
A miniszterek jóváhagyták a Tanács tizennyolc hónapos programját, amelynek alapját a polgárok szabadságjogainak, az európai alapértékek és a jogállamiság védelme; a zöld és fenntartható növekedés hatékony fellendítésének biztosítása; egy klímasemleges és zöld Európa kiépítése; és Európa érdekének és értékének előmozdítása a világban képezik. A Tanács soros elnökségét 2022 januárjától júniusáig Franciaország, 2022 júliusától decemberéig Csehország, 2023 januárjától júniusáig pedig Svédország tölti be.
