A Környezetvédelmi Tanács 2020. december 17-én személyes jelenléttel megrendezett ülésén a miniszterek a klímapolitikára, azon belül a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célra, valamint a vegyi anyagok fenntartható használatára fókuszáltak.
Az állam és kormányfők múlt heti döntésének megfelelően a környezetvédelmi miniszterek jogszabályban – az ún. klímatörvényben – rögzítették, hogy az Európai Unió 2050-re eléri az ún. klímasemlegességet (azaz megvalósítja az üvegházhatású gázok nettó-zéró kibocsátását), valamint megállapították a 2030-ig elérendő, 55%-os közös uniós kibocsátás-csökkentési célt. A klímatörvény végleges szövegéről a Tanács és az Európai Parlament közötti megállapodás a soron következő portugál elnökség alatt várható.
A környezetvédelmi miniszterek jóváhagyták azt a dokumentumot is, amelyben az Európai Unió bejelenti a magasabb, 2030-ra vonatkozó kibocsátás-csökkentési ambícióját az ENSZ felé összhangban a nemzetközi klímapolitikai szabályokkal. Ezt a dokumentumot, az ún. Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulást a német elnökség még az év vége előtt megküldi az ENSZ titkárságának.
A környezetvédelmi tanács jóváhagyta az európai intézményekre vonatkozó, a környezeti információhoz való hozzáférésről, a döntéshozatalban való részvételről és a jogorvoslathoz való jogról szóló Aarhus rendelet módosítását annak érdekben, hogy az Európai Unió nemzetközi kötelezettségének történő megfelelését biztosítsák, továbbá elősegítsék a jogorvoslati jog gyakorlását.
A környezetvédelmi miniszterek megvitatták az Európai Bizottság által 2020. októberben bemutatott új európai Vegyi anyagokról szóló Stratégiát. A Stratégia célja a környezet és az emberek egészségének védelme, mely biztosítására a Bizottság számos lépést tervez. A Stratégia politikai irányait és a javasolt lépéseket a tagállamok megfelelőnek tartják a környezet és emberi egészségének védelmére. A miniszterek támogatták a veszélyes anyagok betiltását a fogyasztói termékekben, hangsúlyozták azonban hogy ehhez a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az ipar, különösen a KKV-k támogatására van szükség.
A miniszterek körforgásos gazdaságról szóló döntésükben meghatározták a szükséges lépéseket egy fenntartható gazdasági rendszer kialakítása-, továbbá az értékes erőforrások Európában tartása és hasznosítása érdekében.
A miniszterek megállapodtak abban, hogy a digitalizáció hogyan tudja előnyösen szolgálni a környezetvédelem és klímapolitika céljait. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a digitális és a zöld átmenet összekapcsolása új munkahelyeket teremthet és felgyorsíthatja a Covid-19 járványt követően a gazdasági fellendülést.
