2021. november 25-26-án Brüsszelben került sor a versenyképességért felelős miniszterek találkozójára, amelyen Magyarországot az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár és Bódis László, felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár képviselték.
A Tanácsülés első, iparpolitikai és belső piaci ülésnapján a miniszterek általános megközelítést fogadtak el a digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettervezetekről. Ezek a javaslatok úttörő jelentőségűek a „BigTech” cégek tevékenységének szabályozása terén. Az EU történelmi lehetőség előtt áll, hiszen hatékonyan léphet fel, a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, az óriásplatformok visszaéléseinek visszaszorítása és a tisztességes piaci verseny megteremtése érdekében.
Ezt követően a miniszterek eszmecserét folytattak az európai helyreállítási terv végrehajtásáról és az azt érintő kihívásokról. György László államtitkár, miközben általános támogatásáról biztosította az európai fellendülési és rezilienciaépítési törekvéseket, kifogásolta a magyar terv lassú és ellentmondásos jóváhagyási folyamatát. Elmondta továbbá, hogy nem megvárva a tervünk bizonytalan időpontú bizottsági jóváhagyását, az abban előirányzott beruházások és reformok előkészítésének megkezdése érdekében a kormány létrehozta a Nemzeti Helyreállítási Alapot a nemzeti költségvetés terhére.
A tanácsülés második napján a kutatási miniszterek az EKT jövőbeli irányításáról és a Kutatási és Innovációs Paktumról szóló tanácsi következtetések jóváhagyásával megállapodtak az új Európai Kutatási Térség (ERA) két fontos pilléréről. Ez utóbbi rögzíti az EKT közös értékeit és elveit, a közös prioritásokat és beruházásokat, valamint a koordinációt és a nyomon követést, míg a tanácsi következtetések megújítják az EKT irányítási struktúráját.
A miniszterek áttekintették a K+I az ágazatközi célok megvalósításában betöltött szerepét. Kiemelték, hogy a K+I kulcsfontosságú az összetett társadalmi kihívások megoldásában, amelyek fokozott ágazatközi koordinációt és szinergiákat igényelnek a különböző szakpolitikai területek, az alapkutatás és innováció, az ipar és a társadalom szükségletei között. Prof. Dr. Bódis hangsúlyozta, hogy a K+I politikának nemcsak kiszolgáló szerepe, hanem önálló prioritásai is vannak, és nagyon fontos a Horizont Európa megfelelő stratégiai tervezése. Kiemelte, hogy a kormányzati együttműködés azért is rendkívül fontos, mert lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megtervezhessék a különböző erőforrások hatékony felhasználását és kombinálását a zöld és digitális átállás megvalósítása során.
A Tanács az űrpolitikai szekció ülésével ért véget, ahol a résztvevők a „New Space” hosszú távú fenntarthatóságáról, fenntartható fejlesztéséről és finanszírozásáról tartottak eszmecserét, és megerősítették elköteleződésüket az űrágazat új, feltörekvő szereplőinek támogatása mellett.
