Az ammónia, a PM2,5 részecske, a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok, illetve a metánt nem tartalmazó illó szerves vegyületek kibocsátására vonatkozó, 2030-ig elérendő tagállamonkénti csökkentési célok közül a tagállamok számára az ammóniára vonatkozó cél bizonyult a legérzékenyebbnek. A levegőszennyezés egészségügyi hatásainak csökkentésének fontosságával egyetértve a tagállamok többsége azt hangsúlyozta, hogy a kibocsátás-csökkentési célok legyenek ambiciózusak, de egyúttal teljesíthetőek is.
Magyarország részéről V. Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó célszámok esetében a tárgyalások során nem tudunk rugalmasságot mutatni., mivel továbbra sem tartjuk igazságosnak, hogy az egyes tagállamokban elvégzendő kibocsátás-csökkentés mértékét szinte kizárólag az uniós szintű költség-hatékonyságra alapozta az eredeti javaslat. Ez – megvalósulása esetén - ugyanis a kisebb GDP-vel rendelkező tagállamokra aránytalanul nagy terhet róna.
A Tanács elfogadta továbbá a Bizottság által a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékeléséről készített jelentés alapján kialakított következtetéseket. A jelentés azt vizsgálta, hogy az EU a megfelelő úton halad-e annak a célnak a megvalósításához, hogy 2020-ra megálljon a biológiai sokféleség csökkenése. A következtetések kapcsán folytatott eszmecsere során a delegációk fontosnak tartották a biológiai sokféleség szempontjainak figyelembe vételét a más ágazatokon belüli döntés-hozatal során is, illetve a megfelelő pénzügyi eszközök biztosítását a természeti erőforrások és a jelentős gazdasági tényezőt jelentő ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése érdekében.
Az egyebek napirendi pontok tárgyalása során Karmenu Vella biztos röviden bemutatta a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó javaslatcsomagot. A cselekvési terv és a kapcsolódó jogalkotási javaslat célja, hogy a nyersanyagok, a termékek és a hulladék lehető leghatékonyabb felhasználásával és hasznosításával elősegítse az energia-megtakarítást és az erőforrások optimális felhasználását, illetve csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A körforgásos gazdaság kapcsán javasolt intézkedések lényege, hogy azok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak egészen a termékek tervezésétől és gyártásától kezdve a fogyasztáson és hulladékgazdálkodáson át a megfelelő minőségű másodlagos nyersanyagok életképes piacának kialakításáig.
A hulladékgazdálkodás területén kiemelt célok a települési hulladékok, különösen a műanyagok nagyobb arányú újra-felhasználása, az építési és bontási hulladékok megfelelő kezelése, valamint az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése.
A Környezetvédelmi Tanács keretében Maroš Šefčovič, a Bizottság Energia Unióért felelős alelnöke tájékoztatást adott az Energia Unió helyzetéről készült jelentésről, melynek központi eleme a nemzeti klíma és energia terv lesz, amelyet a tagállamoknak 2017-től el kell kezdeniük kidolgozni.
Végül a Bizottság és a luxemburgi elnökség tájékoztatást adott a párizsi klíma konferencián (COP21) elért eredményekről. A holland delegáció a jövő évtől kezdődő soros elnökségük munkaprogramjának bemutatása során kiemelte, hogy a klímapolitika területét illetően az emisszió-kereskedelmi rendszer szabályainak felülvizsgálata lesz számunkra a legfontosabb prioritás.
A tanácsülést követő munkaebéden a miniszterek tájékoztatást kaptak a Volkswagen-ügy kapcsán eddig megtett Bizottsági és tagállami intézkedésekről, illetve a további szükséges lépésekről, valamint a valós vezetés közbeni kibocsátások- teszt (real driving emission – RDE) eljárás szabályozásáról.
