Elektronikus hírközlő hálózatok és a WiFi4EU kezdeményezésről tárgyaltak az uniós távközlési miniszterek

A miniszterek áttekintették az előrehaladást és irányadó vitát folytattak az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások uniós szabályozási keretének felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokról, Az elnökség tájékoztatást nyújtott az Internetkapcsolat helyi közösségekben és közösségi terekben történő előmozdításáról szóló rendelet-tervezet (WiFi4EU) tárgyalásának helyzetéről is.

Az ülésén Magyarországot Stelbaczky Tibor nagykövet és Mernyei Ákos helyettes államtitkár (NFM) képviselte.

A miniszterek áttekintették az előrehaladást és irányadó vitát folytattak az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások uniós szabályozási keretének felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokról a máltai elnökség vitaorientáló dokumentuma alapján. A Bizottság 2016. szeptember 14-én adta ki az európai uniós elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatait. A csomag két legfontosabb eleme az új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozására vonatkozó átdolgozott irányelv javaslat, amely egységes szerkezetbe foglalja a Keretirányelvet, a Hozzáférési irányelvet, az Engedélyezési irányelvet és az Egyetemes szolgáltatási irányelvet; valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) szerepének és feladatainak megerősítésére vonatkozó rendeleti javaslat.

A vita során a tagállamok általánosságban támogatták a felülvizsgálat célkitűzéseit, amelyben nagy hangsúlyt kap a verseny előmozdítása és a beruházások ösztönzése a nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítése terén. A miniszterek általánosságban egyetértettek azzal, hogy az egységes piacon a befektetői biztonság érdekében világos és átfogó szabályozási keretet kell alkalmazni. Ugyanakkor a koordináció szempontjából  a frekvenciagazdálkodás jelenlegi rendszerének megváltoztatását, valamint a BEREC tekintetében a Bizottság javaslatait az intézményi struktúra átalakítására a tagállamok ellenérzésekkel fogadták. A koordináció hatékonysága a Rádiófrekvencia-politikával foglalkozó Csoport (RSPG) keretében a jó gyakorlatok cseréjével javítható.

Az eszmecsere során magyar részről elmondtuk, hogy teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a befektetői biztonság előfeltétele a világos és átfogó szabályozási keret. Az iparág képviselőinek kiemelt kérései között szerepel, hogy biztosítsuk a befektetési biztonságot és ne változtassuk meg a különböző vonatkozó jogszabályokat évről évre. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi koordinációs rendszer megfelelően működik. Tagállami szinten fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kormányzati politikák, a szabályozó hatóságok és a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti feladatmegosztás során. Ez azonban elsődlegesen tagállami feladat. Európai Uniós szinten is megfelelő koordinációra van szükség. Álláspontunk szerint, a jelenlegi intézményi keret megfelelően működik és hozzájárul az IKT szektor fejlődéséhez. Úgy gondoljuk, hogy a Rádiófrekvencia-politikával foglalkozó Csoport (RSPG) és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) megfelelő fórumot jelent a legjobb gyakorlatok egymás közötti megosztására, ezért álláspontunk szerint, e téren nincs szükségjelentős intézményi változásokat bevezetni.

A Tanácsülésen megállapodás született a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló javaslatról. A javaslat célja, hogy a csomagkézbesítési szolgáltatások piacát hatékonyabbá tegye a felügyeleti hatáskörök kiterjesztése révén, illetve, hogy fokozza a tarifák átláthatóságát, annak érdekében, hogy csökkenjenek az indokolatlan különbségek a csomagkézbesítési szolgáltatások díjai között, és így a csomagkézbesítési szolgáltatások könnyebben megfizethetővé váljanak a fogyasztók és a kiskereskedők számára.

A miniszterek tudomásul vették az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletjavaslatra vonatkozó előrehaladási jelentést. A Tanács áttekintette, hogy milyen eredményeket sikerült elérni azon javasolt új szabályok tekintetében, amelyek a magánélet tiszteletben tartását és a személyes adatok védelmét hivatottak biztosítani az elektronikus kommunikáció során. Az intézkedések célja, hogy aktualizálják a jelenlegi szabályokat, és azok hatályát kiterjesszék az összes elektronikus hírközlési szolgáltatóra. A rendeletjavaslat egyúttal az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokat hozzáigazítja az EU új általános adatvédelmi szabályaihoz.

Az elnökség további két jogalkotási javaslat helyzetéről tájékoztatta a minisztereket: 

A nagykereskedelmi roaming rendelet a tanácsüléssel egyidőben, 2017. június 9-én megjelent a Hivatalos Lapban. Ezzel valamennyi eleme összeállt annak a csomagnak, amellyel lehetővé válik, hogy 2017. június 15-től kivezetésre kerüljenek a kiskereskedelmi roaming díjak, vagyis az EU-n belül bárhol – a belföldi tarifák megfizetése, és a méltányos használatra vonatkozó feltételek betartása mellett – külön többletdíj nélkül lehet majd hívást kezdeményezni, hívást fogadni, SMS-t küldeni vagy adatroaming szolgáltatást igénybe venni.

Az elnökség tájékoztatást nyújtott az Internetkapcsolat helyi közösségekben és közösségi terekben történő előmozdításáról szóló rendelet-tervezet (WiFi4EU) tárgyalásának helyzetéről is. A Bizottság által megfogalmazott egyik stratégiai cél szerint a közszolgáltatásokat kínáló helyeket, így például a közigazgatási szerveket, könyvtárakat és kórházakat gigabitalapú internetkapcsolattal kell ellátni. A rendelet-tervezetről 2017. május 29-én lezajlott az első trilógus, mely során a pénzügyi rendelkezéseken kívül valamennyi nyitott kérdésben sikerült megegyezni, és a társjogalkotók elérték az előzetes megállapodást. A megállapodás részleges, tekintettel arra, hogy a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó rész az MFF félidei felülvizsgálatának függvénye.

A Bizottság tájékoztatást nyújtott az Európai digitális egységes piaci stratégia félidős értékeléséről. A Bizottság 2017. május 10-én adta ki közleményét. A félidős értékelés egyrészt áttekinti a 2015-2017 között beterjesztett javaslatokra vonatkozó eddigi eredményeket, és felszólítja a társjogalkotókat, hogy mielőbb állapodjanak meg a már benyújtott javaslatokról. Másrészt meghatározza azokat az új területeket, amelyekre vonatkozóan a Bizottság további intézkedéseket tervez az online platformok, az adatgazdaság és a kiberbiztonság területén. A Bizottság röviden kitért az Európa digitális fejlődéséről szóló 2017. évi jelentésre (EDPR jelentés) is, amely a DSM stratégia félidei felülvizsgálatával egyidőben került kiadásra. Az EDPR nyomon követi a tagállamok által a digitalizálás tekintetében elért előrehaladást a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (ún. DESI index) segítségével.

A Bizottság rövid tájékoztatást nyújtott a kiberbiztonság témaköréről, tekintettel arra, hogy 2017. május elején komoly kibertámadások értek vállalatokat, kórházakat, kormányzati szerveket és kritikus infrastruktúrákat világszerte. Ez volt az első alkalom, amikor a hálózat- és információbiztonsági irányelv (NIS irányelv) által létrehozott új operatív együttműködési mechanizmus keretében cseréltek információkat a tagállamok egy kiberbiztonsági incidensről.

Végezetül a soron következő észt elnökség röviden bemutatta a következő félévre tervezett távközlési munkaprogramját.