A Tanács ezt követően megvitatta az Európai Bizottság október 28-án közzétett Egységes Piaci Stratégiáját, amely az egységes piac elmélyítését és méltányosabbá tételét tűzte ki célul. A tagállamokat képviselő miniszterek és államtitkárok – köztük Lepsényi István államtitkár úr is – általánosságban támogatták a Stratégia célkitűzéseit. Magyar részről – többek között – egyetértettünk azzal, hogy a fogyasztókkal szembeni indokolatlan földrajzi korlátozásokra választ kell találni. Jeleztük, hogy ebben a tekintetben számunkra különösen fontos a fogyasztói diszkrimináció megszüntetése a sportközvetítések határon átnyúló vételénél. Hangsúlyoztuk, hogy fel kell számolni azokat a gyakorlatokat, amelyek megfosztják az adott tagállam határain kívül élőket a sportközvetítések anyanyelvük szerinti változatának megtekintése lehetőségétől.
A munkaebéd során a delegációvezetők az intelligens szabályozási intézkedési csomagot tekintették át, és egyetértettek abban, hogy szabályozásunkat egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá kell tenni. A REFIT program keretében folyó munkát mindegyik tagállam támogatta, számosan azonban a program konkrét, számszerű célokkal való kiegészítését is szívesen vennék. Az eurózónán belüli versenyképességi hatóságokról szóló bizottsági javaslat viszont nem talált kedvező fogadtatásra, ugyanis a tagállamok döntő többsége megkérdőjelezte egy ilyen testület felállításának szükségességét, hozzáadott értékét. A Bizottság továbbá tájékoztatást adott a valós vezetési körülmények közötti károsanyag-kibocsátásmérési rendszer (Real Driving Emission) szabályozásával kapcsolatos fejleményekről, és a Bizottsághoz hasonlóan több tagállam, köztük Magyarország is amellett érvelt, hogy a tervezet megfelelő egyensúlyt képvisel a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele és a műszaki teljesíthetőség között.
Az ülésen a Bizottság részéről Frans Timmermans minőségi jogalkotásért, intézményközi kapcsolatokért, jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős alelnök, valamint Elżbieta Bieńkowska belső piacért, iparért, vállalkozás- és kkv-politikáért felelős biztos vett részt. A magyar delegációt Lepsényi István gazdaságszabályozásért felelős államtitkár (NGM) vezette.
A Versenyképességi Tanács második napja a kutatás és innovációs kérdésekkel foglalkozott. A magyar delegációt az ülés második napján dr. Stelbaczky Tibor nagykövet vezette. Az ülésen Carlos Moedas kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztos, valamint Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnök vett részt.
Az ülésen a kutatási területért felelős miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el a tudományetika, a nemek közti egyenlőség előmozdítása, valamint az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó tanácsadó csoportok felülvizsgálata témákban.
A tanácsülés fő napirendi pontja az Európai Beruházási Tervről (Investment Plan for Europe, „Juncker-terv”) szóló eszmecsere volt, különös tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap KFI aspektusaira.
Jyrki Katainen alelnök a beruházási tervet ismertetve elmondta, hogy három fő eleme van. Egyrészt létrehozták az új Európai Stratégiai Beruházási Alapot, másrészt készítenek egy listát, hogy a beruházásokat a leginkább rászoruló területekre irányítsák. Kiemelte továbbá a beruházásokat támogató üzleti környezet megteremtésének fontosságát is. Az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kapcsolatban elmondta, hogy az két kérdésre fókuszál: egyrészt a kis- és közepes vállalkozások hitelezésének bővítésére, másrészt pedig azoknak az infrastrukturális céloknak a megvalósítására, amelyek a többi uniós célt is támogatják (pl. KFI, energia, közlekedés, stb.). Az Alap által garantált projektektől általánosságban elvárt a privát finanszírozási források bevonása, az addicionalitás (olyan piaci hiányok, projektek finanszírozása, melyek más forrásból mindezidáig nem valósulhattak meg), a gazdasági megtérülés, illetve a technikai életképesség. Az alelnök kiemelte továbbá, hogy a kockázati tőke bevonása Európában nem annyira elterjedt, mint az Egyesült Államokban, és ezen is változtatni szükséges.
A tagállamok – köztük Magyarország is - egyetértettek abban, hogy Uniónak előnyben kell részesítenie a kutatásra és innovációra fordított befektetéseket, hogy megtartsa a jövőbeni növekedést szolgáló forrásait. Az Alap működésével kapcsolatban a delegációk kiemelték az átláthatóság megteremtését, valamint a megfelelő tájékoztatást különös tekintettel az egyetemek és kutatóintézetek részvételére vonatkozóan. Fontosnak tartották a kiváló kutatási projektek támogatását és egyetértettek abban is, hogy a kockázati tőke bevonását növelni kell. Javasolták a Tanács rendszeres tájékoztatását az Alap működésének hatékonyságáról. Hangsúlyozták, hogy szükség lenne a jó gyakorlatok összegyűjtésére, a projektek bemutatására a kölcsönös tanulás érdekében. A hitel- és tőkefinanszírozás előtérbe helyezésével kapcsolatban a delegációvezetők felhívták a figyelmet, hogy a vissza nem térítendő támogatások az alapkutatások esetében elengedhetetlenek, ezért az egyes támogatási eszközök összekapcsolására kell törekedni.