Az ülés középpontjában azok a kihívások álltak, amelyeknek az oktatási rendszereknek a mai világban meg kell felelniük. A társadalmi-gazdasági fejlődés megalapozására, a tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedésének előkészítésére, és az alapvető demokratikus és állampolgári értékek elsajátítására az oktatási intézményekben kerül sor. Az elméleti tudás mellett nagyon fontos az alapkészségek (írástudás, szövegértés, matematikai, és alapvető tudományos készségek) és az ún. transzverzális készségek (pl. együttműködési készség, problémamegoldás, kockázatvállalás, vállalkozói készségek) elsajátítása, amelyek a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez és munkahelyváltáshoz elengedhetetlenek.
Az ülésen a Tanács állásfoglalást fogadott el arról, hogy milyen módon lehet az oktatás révén elősegíteni a társadalmi-gazdasági fejlődést és a befogadást, hogyan tud az oktatási és képzési ágazat hozzájárulni a 2016. évi európai szemeszterhez. A tagállamok megállapították, hogy az oktatási rendszerek tanulmányi eredmények javítását célzó reformjára van szükség. Elsődleges fontosságú a munkaerő-piacon igényelt készségek és az oktatásban megszerzett készségek közötti eltérések, valamint a hiányosságok orvoslása. A tanulókat arra kell felkészíteni, hogy a folyamatosan változó munkaerő-piaci körülményekhez alkalmazkodni tudjanak, tudásukat, készségeiket szükség szerint folyamatosan tovább tudják fejleszteni. Egyidejűleg törekedni kell arra is, hogy az oktatási rendszerek mindenki számára magas minőségű oktatást és egyenlő tanulási feltételeket biztosítsanak.
Az oktatási miniszterek ezt követően megvitatták, hogy melyek azok a legfontosabb elemek, amelyeket az Európai Bizottságban előkészítés alatt álló Új Készségfejlesztési Menetrendben javasolnak megjeleníteni. Az ülésnek ezen a részén részt vett Marianne Thyssen foglalkoztatási, szociális, készségfejlesztési és munkaerő-mobilitási ügyekért felelős biztos is. Elhangzott, hogy kutatások szerint az uniós állampolgárok 40%-a egyáltalán nem vagy csak alacsony szinten rendelkezik digitális készségekkel. Emellett az oktatási intézmények 74%-ban vélik úgy, hogy megfelelően felkészítik tanulóikat a munkavállalásra, ugyanakkor a munkaadóknak csak 35%-a gondolja ugyanezt. Magyarország kulcsfontosságúnak tartja az oktatás és a munkaerő-piaci kapcsolatok szorosabbra fűzését, a munkaerő-piacon igényelt tudás és készségek elsajátítását az oktatás és a képzés minden szintjén. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a gyors technológiai fejlődés és a folyamatosan változó gazdasági, munkaerő-piaci körülmények következtében a továbbképzések, átképzések szerepe egyre nő.
Az oktatási miniszterek véleményt cseréltek arról is, hogy az oktatás által miként lehet előmozdítani az állampolgári szerepvállalást, a toleranciát és az alapvető értékek elsajátítását a 2015. márciusában az Unió oktatási miniszterei által elfogadott Párizsi Nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, melyet a 2015. januári párizsi merényleteket követően fogadtak el. A véleménycsere középpontjában az állampolgári ismeretek oktatása, a tanárképzés szerepe és a médiatudatosság növelése állt, az ezzel kapcsolatos tagállami intézkedések és a jó gyakorlatok megvitatása. Magyarország részéről a középfokú oktatásban bevezetett 50 órás közösségi szolgálat került kiemelésre, amely 2016-tól az érettségi vizsga feltétele.
