Az ipar és a szolgáltatói ágazat versenyképessége volt napirenden a Versenyképességi Tanács ülésén

Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot a Versenyképességi Tanács 2017. február 20-i ülésén. A tanácsülés során hazánk számára kiemelkedő jelentőséggel bírt, hogy kilenc tagállam – köztük Magyarország – közös nyilatkozat keretében fejezte ki aggályait a közelmúltban elfogadott közúti fuvarozási szektort érintő nemzeti jogszabályok miatt, melyek komolyan akadályozzák a nemzetközi közúti fuvarozási műveleteket, de az egész Unió versenyképességét is veszélyeztetik azáltal, hogy piactorzítást okoznak.

Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot a Versenyképességi Tanács 2017. február 20-i ülésén. A tanácsülés során hazánk számára kiemelkedő jelentőséggel bírt, hogy kilenc tagállam – köztük Magyarország – közös nyilatkozat keretében fejezte ki aggályait a közelmúltban elfogadott közúti fuvarozási szektort érintő nemzeti jogszabályok miatt, melyek komolyan akadályozzák a nemzetközi közúti fuvarozási műveleteket, de az egész Unió versenyképességét is veszélyeztetik azáltal, hogy piactorzítást okoznak.


A 2017. február 20-i versenyképességi tanácsülés során hazánk számára kiemelkedő jelentőséggel bírt, hogy kilenc tagállam – köztük Magyarország - közös nyilatkozat keretében fejezte ki aggályait a közelmúltban elfogadott közúti fuvarozási szektort érintő nemzeti jogszabályok miatt, melyek komolyan akadályozzák a nemzetközi közúti fuvarozási műveleteket, de az egész Unió versenyképességét is veszélyeztetik azáltal, hogy piactorzítást okoznak. Felszólalása során Kecsmár Krisztián államtitkár felhívta a figyelmet, hogy egyértelműen a kelet-európai cégek visszaszorulását okozzák az egyes tagállamok közúti fuvarozási és minimálbér-szabályozásai, emellett jelentősen gyengítik az ágazat uniós szintű versenyképességét is.

A Bizottság Európai védelmi cselekvési tervében (EDAP) foglaltakra vonatkozóan az államtitkár egyetértett azzal, hogy erősíteni kell az Európai Unió védelmi kapacitását, ugyanakkor kiemelte a Bizottság és a tagállamok közötti hatásköri egyensúly fenntartását. Hangsúlyozta: a védelmi képességek fokozásának a már meglévő intézményeken és eszközökön kell alapulnia, földrajzilag kiegyensúlyozottnak kell lennie és a finanszírozásuk nem történhet a hagyományosan uniós költségvetésből finanszírozott politikák rovására.

A Tanácsülésen megállapodás született továbbá a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló rendeletjavaslat tárgyában. A rendeletjavaslat elősegíti majd a fogyasztók védelmét szolgáló uniós jogszabályok szerinti, határokon átnyúló jogsértések elleni összehangoltabb fellépést, és hatékonyabbá teszi az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok együttműködését.

Az uniós iparpolitika jövőjéről szóló vitában az államtitkár a hagyományos iparágak jelentőségét emelte ki és ismertette a magyar Digitális Startup Stratégia prioritásait, valamint a Magyarország által kezdeményezett V4 Plusz együttműködés eredményeit, végül pedig felhívta a figyelmet a következő, 2017-ben rendezendő Regionális Digitális Csúcsra.

A gépjárművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló rendelettervezet kapcsán az Elnökség előrehaladási jelentést mutatott be a tervezet vizsgálata során elért eredményekről, valamint a javaslat megoldatlan politikai kérdéseiről. A Bizottság részéről Elżbieta Bieńkowska biztos asszony hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer megerősítésének érdekében mihamarabbi politikai döntések szükségesek, és úgy vélte, hogy a független felügyelet biztosításának érdekében a Bizottságnak hatásköröket kell adni.