A Közlekedési Tanács széleskörű politikai vitát folytatott a közlekedés károsanyag kibocsátás-csökkentésről az éghajlatváltozás elleni küzdelem, és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében.

A vita a „Tiszta bolygót mindenkinek – Európa hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes klímasemleges gazdaságról” című, 2018. novemberben közzétett bizottsági közleményre épült. A téma fontosságának tükröztetésére külön ülésszakot tartottak a szárazföldi közlekedés (közúti, vasúti ágazat), a légiközlekedés és a tengeri hajózás területein.

A miniszterek többsége elismerte, hogy többet kell tennünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a globális felmelegedés megakadályozása érdekében, és a közlekedési ágazatnak döntő szerepet kell játszania, és fog játszani a célkitűzések mellett. A tagállamok hajlandók a cselekvés érdekében kihasználni a lehetőségek széles tárházát: a technológiai és politikai lehetőségeket, az uniós polgárok szemléletének megváltoztatását.

Egyetlen megoldás sem elegendő önmagában, azonban a megfelelő szakpolitikai kombinációval, az innováció és a digitalizáció által nyújtott lehetőségek megragadásával eljutunk célkitűzéseinkhez.

Mosóczi László államtitkár, a magyar delegáció vezetője, rámutatott, hogy hatalmas kihívást jelent a klímasemlegesség elérése a közlekedésben, ami fokozott erőfeszítéseket igényel a tagállamoktól. Az MFF tárgyalásokkal kapcsolatban sürgette a tárgyalások során a Kohéziós Alap csökkentésével kapcsolatos problémák kezelését.

A hivatalban lévő finn elnökség összefoglalást készít a miniszterek vitájáról az Európai Tanács részére, mely várhatóan az év végéig véglegesíti útmutatásait. Az Európai Unió ezután elfogadhatja hosszú távú éghajlati stratégiáját, és azt 2020-ig beterjesztheti az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez.

A tanácsülés vitája – és az Európai Tanács útmutatása – szintén irányt adhat az Európai Bizottság számára az új jogalkotási javaslatok, és más kezdeményezések előkészítéséhez ezen a területen.

Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az „I. Mobilitási Csomag” javaslat lehetséges negatív hatásaira, amelyek  számos esetben összeegyeztethetetlenek a jelenlegi klíma és CO2 kibocsátási célokkal.

A miniszteri ebéd során a delegációvezetők megvitatták a fenntartható közlekedési pénzügyi eszközeinek kérdéskörét.