A tanácsülés előtt a Visegrádi Négyek, Bulgária és Románia között informális miniszteri egyeztetésre került sor, ahol a felek megerősítették az EU emisszió-kereskedelmi rendszer felülvizsgálatra vonatkozó Bizottsági jogszabályi javaslat kapcsán kialakított közös álláspontot. A cseh miniszter tájékoztatott arról, hogy a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River, ICPDR) miniszteri szintű találkozót tart 2016. február 8-9-én Bécsben. A szlovák miniszter pedig arról tájékoztatott, hogy a szlovák EU soros elnökség alatt 2016. július 11-én miniszteri szintű találkozót szervez a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottsággal együtt, amelynek célja, hogy az érintett országok megosszák a Duna védelmével összefüggő legjobb gyakorlataikat.
A miniszterek első alkalommal folytattak politikai vitát az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó új javaslatról. A tagállamok többsége üdvözölte az ETS felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Sokan kiemelték, hogy kiszámítható jogi keretre van szükség a beruházások miatt, többen erős széndioxid ár mellett érveltek a zöld gazdaság érdekében. A tagállamok szerint fontosaz uniós ipar versenyképességének megőrzése a globális piacon, egyesek utaltak arra, hogy jogilag kötelező globális klíma megállapodásra van szükség a legfőbb szennyező országok részvételével. A szénszivárgás és az ingyenes kiosztás központi eleme a javaslatnak. A tagállamok többsége hangsúlyozta, hogy az ingyenes kiosztás nagyon fontos lesz 2020 után is az Unió iparának védelme érdekében.
A miniszterek a környezeti szempontból káros támogatások megszüntetése, a környezetvédelmi szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásának javításáról folytattak eszmecserét. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a támogatások rendszerének reformja hosszú folyamat. Sikerének alapfeltétele, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre az intézkedések előkészítése során és a különböző szakpolitikák összehangoltan lépjenek fel. Továbbá az is, hogy a versenyképesség, illetve a leginkább érintett és a legsérülékenyebb társadalmi csoportok szempontjait is kellő súllyal jelenjenek meg. A szakpolitikák és jogszabályok végrehajtási hiányosságai kiküszöbölésének szükségessége mellett nagyrészt egyetértés volt abban, hogy a körkörös gazdaság felé való elmozdulás kérdése és az egyetemesen alkalmazandó, 2030-as fenntartható fejlődési célok a 2016-os és az azt követő éves növekedési jelentésekben jelenjenek meg.
Az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján (New York, 2015. szeptember 25–27.) elfogadott 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend környezetvédelmi vonatkozásait illetően a Tanács a végrehajtás legfőbb uniós prioritásai, a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia feltételei és a hatékony jelentés-tételi rendszer kialakítása kapcsán folytatott eszmecserét. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a 2030-as keretrendszer kidolgozási folyamatában játszott uniós vezető szerepet a végrehajtás során is meg kell őrizni. E tekintetben az EU stratégiai és jogi eszközrendszere részletes és nagyrészt megfelelő, de további vizsgálat szükséges az átfogó célok és szemléletrendszer érvényesítése érdekében. A nyomon követés kapcsán nagy hangsúlyt kapott a már meglévő jelentéstételi rendszerek alkalmazása, a beszámolás adminisztratív terheinek minimalizálása.
A holland delegáció tájékoztatta a Tanácsot az Egyesült Királysággal és Németországgal közös „Make it work” nevű kezdeményezéséről, amelynek a legfőbb célja az EU környezetvédelemmel foglalkozó jogszabályainak javítása. Egy jól szervezett, koherens és minden környezetvédelmi előírásnak és célkitűzésnek megfelelő rendszer kialakítása a cél a lehető leghatékonyabb, az érintetteket pedig legkevésbé terhelő módon.
A luxemburgi soros z elnökség és a Bizottság tájékoztatást adott a közelmúltban lezajlott kulcsfontosságú, nem hivatalos klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi rendezvényekről: számos magas szintű klímapolitikai eseményt rendeztek a szeptemberi New York-i ENSZ Közgyűlés és Fenntartható Fejlődési Csúcs margóján. A párizsi megállapodás tervezettel kapcsolatban megtartott utolsó nemzetközi szakértői ülésszak kapcsán a Bizottság úgy értékelt, hogy jelentős munka áll még a tárgyaló felek előtt, és a legtöbb kulcsfontosságú politikai ügy nyitva maradt.
Több tagállam kérésére napirendre került a Volkswagen üggyel összefüggésben a személygépjárművek károsanyag-kibocsátása . A hozzászóló miniszterek többsége gyors intézkedéseket sürgetett, különösen a valós vezetés közbeni kibocsátások teszt eljárása szabályainak mielőbbi elfogadására vonatkozóan. Harmonizált és koordinált EU szintű fellépést, és a mérési eredményekre vonatkozó információk megosztását nyomatékosította több tagállam. Sokan kiemelték, hogy a típusjóváhagyáshoz szükséges laboratóriumi tesztek és a valós vezetés közbeni kibocsátások között egyre nagyobb az eltérés. Hangsúlyozták a környezetvédelmi, a levegővédelmi előírások betartásának fontosságát, különösen a városi légszennyezés csökkentése, valamint az emberi egészség védelme érdekében. Ugyanakkor több tagállam is – köztük Magyarország is – elmondta, hogy realisztikus, megvalósítható határidőket, intézkedéseket és rugalmas szabályokat kell bevezetni azért, hogy az autóipar fel tudjon készülni a változásokra, illetve az ágazat versenyképességét meg kell őrizni.
További információk az Európai Tanács alábbi linkjén találhatóak:
