Az ülés középpontjában az Európai Oktatási Térség megteremtése állt, a jelenlévők az ehhez szükséges lépésekről folytattak eszmecserét. A Tanács emellett ajánlást fogadott el a külföldi felsőfokú oklevelek és középfokú bizonyítványok, valamint a külföldi tanulmányi időszakok továbbtanulási célú automatikus elismeréséről is.
Ezt követően a résztvevők megállapodtak a következő, 2021-2027-es Erasmus+ program tartalmáról is, amely az Európai Unió egyik legsikeresebb programja, európai – köztük magyar – fiatalok és oktatási intézmények millióinak nemzetközi kapcsolatépítését, tapasztalatszerzését, tanulását támogatja.
A Tanács délelőtti ifjúsági ülésszakán állást foglaltak a 2019-2027 közötti időszakra szóló Európai Ifjúsági Stratégiáról, valamint következtetéseket az ifjúsági munka szerepéről a migrációs és menekült kérdések kontextusában. A miniszterek továbbá megállapodtak a 2021-2027 közötti Európai Szolidaritási Testület legfontosabb tartalmi kérdéseiről.
A megbeszélést követő hivatalos ebéd során a küldöttek arról folytattak vitát, hogy az oktatás eszközeivel hogyan előzhető meg a tömeges migrációval együtt újra megjelenő antiszemitizmus újbóli kialakulása és terjedése Európában. Az antiszemitizmus elleni küzdelem Magyarország számára is fontos, a Nemzeti Alaptanterv külön témaként foglalkozik a XX. századi népirtások és a holokauszt borzalmaival, a kerettanterv pedig ismerteti a holokauszthoz vezető utat a történelemben. A holokauszt magyarországi oktatásának módszertanában elindult egy paradigmaváltás is, több magyarországi zsidó szervezettel együttműködve. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) pedagógiai alapelveivel összhangban egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyesség, az egyéni élettörténetek, amelyek segítségével a tanulók egyéni döntéseket, morális dilemmákat, választási helyzeteket vizsgálhatnak meg.
(EMMI)
