A jövő autóiról és az autóipar jövőjéről szóló konferenciát szervezett a magyar visegrádi együttműködés keretében Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete az Antall József Tudásközponttal együttműködve 2018. március 13-án.
A nemzetközi konferencián a Visegrádi Négyek országait képviselő államtitkárok, az Európai Bizottság magas rangú képviselői, nemzeti és nemzetközi szakértők, kutatók, valamint gazdasági szereplők arra keresték a választ, hogy a jövő autói milyenek lesznek, ugyanis egyszerre kell majd környezetkímélőnek, az egyéni igényeket kielégítőnek, és nem utolsó sorban biztonságosnak lenniük. Az ilyen irányú fejlesztéseket az Európai Unió nemcsak támogatja, hanem a tagállamokat és az ipar képviselőit kötelezi is arra, hogy minél hamarabb eleget tegyenek a modern kor elvárásainak.
A három panelbeszélgetésből álló rendezvényen szó esett arról, hogy az Európai Bizottság második mobilitási csomagja milyen mértékű változásokat idézhet elő az autóiparban, a digitális mobilitási rendszerekre való átállás milyen kihívások elé állítja az autóipart. Továbbá felmerült, hogy az intelligens mobilitási infrastrukturális projektek végrehajtásának milyen pénzügyi és egyéb technikai feltételei vannak. A résztvevők az európai piac áttekintése mellett röviden kitértek a globális piac, különösen a Kína által nyújtott lehetőségekre, és az abban rejlő kihívásokra.
Stelbaczky Tibor nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy példátlan változások előtt áll az autóipar. Az egész autóvezetéssel kapcsolatos koncepció változik meg azzal, hogy az ember nem vezet, hanem csak ül a járműben és így közlekedik. Az innováció olyan nagy léptékben változtatja meg a közlekedési szokásainkat, hogy az minden személyt és iparágat érint. Ezért fontos, hogy Magyarország és a Visegrádi csoport tagjai, amely országok számára az autóipari szektor rendkívül fontos, egy az autógyártás jövőjéről szóló szakmai konferenciát szervezzenek Brüsszelben.
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár előadásában kvantumsebességű fejlődésként írta le a jelenlegi változásokat, amely nemcsak magát az autóipari ágazatot változtatja meg gyökeresen, hanem kihatással van a környezetünkre, egészségünkre, a társadalmunk fejlődésére és természetesen az egész gazdaságunkra. Míg néhány éve az autóipari szereplők számára a prioritást a fejlődő piacok meghódítása és a belső égésű motorok méretének további csökkentése jelentette, addig ma az akkumulátor és üzemanyagcella elektromosmobilitásban való használata, valamint az összekapcsolt és digitalizált járművek fejlesztése foglalkoztatja leginkább a gyártókat.
Lepsényi szerint, mivel a Visegrádi Négyek nagymértékben függenek a gépjárműipar fejlődéséről (mobilitás, az autonóm vezetés, a digitalizáció és a villamosítás), a régiónak a néhány kulcsfontosságú területre kell összpontosítania. Véleménye szerint mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy alkalmazkodni tudjanak ezek az országok a gyorsan változó piacokhoz, a globális értékláncokhoz és az autóipari ökoszisztémát alkotó technológiákhoz. A V4 országok között kivételes lehetőség kínálkozik a közös innováció és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítására. A fenntartható versenyképesség viszont nem nélkülözheti a magasan képzett munkaerőt, ezért az országnak szüksége van egy megújult oktatási rendszerre, amely partner az innovációban és a kutatás-fejlesztésben.
Roberto Viola, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának a vezetője beszédében elmondta, hogy a jövő mindenképpen a biztonságosabb, tisztább és megbízhatóbb közlekedésé. A halálesetek drasztikus csökkentése és a közlekedési forgalom optimalizálása közös cél. A mai technológiai fejlődésnek köszönhetően az autó és az autó által nyújtott szolgáltatások egységet képeznek. A tradicionális autótulajdonlás helyett fontosabbá válik, hogy mit is nyújt, mire is képes az a bizonyos autó, azaz a vezetési élmény fontosabbá válik, mint maga az autó.
Maja Bakran Marcich, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság főigazgató-helyettese fontosnak nevezte az uniós projektek szerepét a környezetkímélő és alternatív mobilitási megoldások bevezetésében, népszerűsítésében, azonban kiemelte, hogy az igazi áttörést az hozza majd, ha a projektekről már tömegpiaci méretre sikerül átállni. Ehhez számos területen kell felgyorsítanunk a változásokat, mint például az infrastruktúra átjárhatóságának (interoperabilitásának) megteremtése terén. Ezzel a példával is szemléltette, hogy végső soron a fogyasztói választásoktól függ a mobilitás jövője, azonban az, hogy milyen minőségű választási lehetőségeket nyújtunk nekik, az a döntéshozók felelőssége is.
Mernyei Ákos, az NFM Európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az intelligens mobilitási infrastrukturális projektekkel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország fontosnak tartja a közlekedés korszerűsítését, amely egyik oldalról magában foglalja a legújabb technológiai fejlesztéseknek megfelelően a járművek átalakítását, másfelől a társadalom elvárásainak és igényeinek megfelelően a közlekedési ágazat intelligens átalakítását is. Mernyei kiemelte, hogy Magyarország támogatja az intelligens infrastrukturális projektek technikai és szabályozási hátterének a kialakítását, valamint az összekapcsolt és autonóm vezetésnek a bevezetését. Ezért is döntött úgy a magyar kormány2016-ban, hogy egy egyedülálló tesztpályát épít Zalaegerszegen. A munkálatok 2017-ben kezdődtek, és a tesztpályát két fő szakaszra tervezik. A tesztpálya abban egyedülálló, hogy nemcsak a hagyományos gépjárműdinamikai tesztek elvégzésére, hanem a CAD (autonóm és összekapcsolt) és elektronikus járművek fejlesztésére és típusjóváhagyására is lehetőséget biztosít a közeljövőben.
