A szeptember 26-i belső piac és ipar ülésnapon a miniszterek részletesen megvitatták a fenntartható növekedésre vonatkozó hosszú távú uniós stratégiáról szóló elnökségi jelentést, mely hivatkozási alapul szolgálhat a következő Bizottság ötéves munkaprogramjához. A jelentésről és a vitáról az elnökség az októberi állam- és kormányfői csúcson is be kíván majd számolni. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a vita során kiemelte, hogy az éghajlati szempontból semleges átmenet során figyelembe kell venni a társadalmi és regionális különbségeket, valamint biztosítani kell a tisztességes átmenetet és a technológiai semlegesség elvét. A kiemelten fontos ágazatok esetében el kell kerülni, hogy a klímavédelmi célok más világgazdasági régiók piacszerzési lehetőségeit könnyítsék meg európai vállalkozások rovására. A jelentés hiányosságának tartotta, hogy nem tartalmaz utalást a gazdasági konvergenciára, mint az EU versenyképességének fontos elemére. Javasolta továbbá, hogy a Bizottság kezelje még nagyobb prioritásként a versenyképességet, és ennek demonstrálására dolgozzon ki egy versenyképességi paktumot.
A miniszterek a gépjárművek valós vezetés közbeni (RDE) károsanyag-kibocsátására vonatkozó rendeletmódosítást is megvitatták. György László kifejtette, a kiszámítható jogi környezet biztosítása az autógyártók, a hatóságok és a fogyasztók érdekeit is szolgálja.
A szabályozási javaslat előzménye, hogy 2016 nyarán Párizs, Brüsszel és Madrid város önkormányzata kérte a kibocsátási határértékekre vonatkozó hatályos szabályozás megsemmisítését, amelynek az Európai Unió Bírósága helyt adott. A bírósági ítélet hatásaként azonban az uniós gépjármű gyártásban 8 millió jármű vesztesége várható a jogalkotási javaslat hiányában, ami az európai autóipar végét jelentheti, és több millió európai család megélhetését sodorthatja veszélybe. Az európai autóipar védelme érdekében ezért az ítélet ellen elsőként Magyarország, majd Németország és az Európai Bizottság is fellebbezést nyújtott be.
György László hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság helyes értelmezése egyforma súllyal veszi figyelembe a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat. A városok levegőminősége Magyarország számára is fontos, de ez úgy is biztosítható, hogy közben nem veszélyeztetjük az európai autóipart és az abban dolgozók családok megélhetését. A magyar kormány a levegőminőséggel összefüggő kérdésekre olyan válaszokat képes felmutatni, amelyek a legkisebb mértékben sem kockáztatják az ipar versenyképességét. Az új Zöld Busz Programban foglaltak szerint például Magyarországon 2022. január 1-jétől kizárólag elektromos buszok helyezhetők forgalomba a 25 ezer lakosnál nagyobb lélekszámú településeken, és az is cél, hogy a környezetkímélő buszok gyártása során minél nagyobb legyen a hazai hozzáadott érték aránya.
A Tanács második, kutatási napján a miniszterek szintén áttekintették a fenntartható növekedésre vonatkozó hosszú távú uniós stratégiát, majd szakpolitikai vitát folytattak a Horizont Európa kutatási-és innovációs keretprogram egyéb programokkal való szinergiáiról. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a működőképes szinergiákat szabályozási és végrehajtási szinten egyaránt biztosítani kell. Számos tagállam hangsúlyozta a kiválósági pecsét alkalmazásában rejlő lehetőségeket, ill. alkalmazásának javítására hívott fel. Bódis József tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkár kiemelte, hogy az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) és az Európai Innovációs Tanács kapcsolatában nemcsak operatív, hanem irányítási szinten is szinergiákat kell kialakítani. A partnerségek kapcsán a Strukturális Alapok felhasználhatóságának rugalmasabbá tételére hívott fel, és jelezte, hogy az állami támogatási szabályok módosítása sokat lendíthetne a gyengébb K&I teljesítményű országok partnerségekbe való bevonásában. Hangsúlyozta, hogy a Horizont 2020 programban a részvételi szakadék az EU13 és EU15 között nyilvánvalóvá vált, és a Horizont Európa program politikai megállapodásai sem jelentenek megnyugtató megoldást e kérdés kezelésére. A részvételi szakadék strukturális kihívásainak kezelése érdekében ezért javasolta egy (népességarányosan) 20%-os regionális kvóta kialakítását az EU13 országok számára.
