7 Oct

A 2019. október 4-én Luxemburgban megtartott Környezetvédelmi Tanácson a miniszterek politikai vitát folytattak az EU hosszú távú kibocsátás-csökkentési stratégiájáról, és elfogadták a 2019. decemberi chilei COP25 klímakonferenciára az Európai Unió álláspontját tartalmazó következtetéseket.

Az EU hosszú távú kibocsátás-csökkentési stratégiájáról politikai vita része annak a folyamatnak, amely elősegíti az unió alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságának megteremtését célzó 2050-es stratégia kialakítását. A június 20-i Európai Tanács felkérte a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy folytassák a munkát arról, hogy milyen feltételekre, ösztönzőkre, támogató keretrendszerre, intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a klímasemlegességet elérje az EU igazságos és társadalmilag kiegyensúlyozott átállással. Sok tagállamok hangsúlyozta, hogy az EU-nak meg kell állapodnia a 2050-es klímasemlegességről 2019 vége előtt, hogy 2020-ban minél előbb be tudja nyújtani a hosszú távú dekarbonizációs stratégiáját az ENSZ felé, és megtartsa a vezető szerepét a nemzetközi klímapolitikában. Sok tagállam kiemelte, hogy a klímasemlegességre való átállásnak inkluzívnak, igazságosnak és társadalmilag elfogadhatónak kell lennie, ezért különösen fontos figyelembe venni a tagállamok eltérő társadalmi-gazdasági sajátosságait, földrajzi körülményeit, és kiinduló pontjait. Számos tagállam hangsúlyozta, hogy a klímasemlegességre való átálláshoz támogatni kell az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákba való beruházást, és új finanszírozási eszköz mellett érveltek, amely segíti az igazságos átállást a legérintettebb régiókban és ágazatokban. Több tagállam üdvözölte a Just Transition Fund létrehozására irányuló politikai szándékot.
Magyarország képviseletében Kaderják Péter üdvözölte a finn elnökség szándékát, hogy a Környezetvédelmi Tanács vitát kezdjen azokról a feltételekről, ösztönzőkről és támogató keretről, amelyek szükségesek rövid- és középtávon ahhoz, hogy közelebb kerüljünk ahhoz az ambiciózus célkitűzéshez, hogy az EU klímasemlegességet érjen el. Fő prioritásnak tekintjük azt, hogy a villamosenergia piac teljes dekarbonizációját kell az unió hosszú távú energia és klíma politika középpontjába helyezni, mert ezen keresztül lehet majd dekarbonizálni a közlekedést és a fűtési ágazatot. Államtitkár úr hangsúlyozta, hogy fontosnak tartjuk a technológia-semlegesség biztosítását a villamos energia ágazat teljes dekarbonizációjához. Különösen fontos, hogy a nukleáris energia is szerepet játsszon az átállásban. Nagyon fontos hitelességi kérdés a 2020-as és 2030-as célok sikeres teljesítése. Hangsúlyozta, hogy a folyamatban lévő uniós költségvetési tárgyalások sikeres lezárása kritikus fontosságú lesz. Különösen fontos, hogy amennyiben az alacsonyabban fejlett, azonban klímavédelemben jól teljesítő tagállamokkal szemben magasan ambiciózus kibocsátás-csökkentési pályát kívánunk meghatározni a klímasemlegesség eléréséhez, akkor annak gazdaságilag is lehetővé kell tenni a feltétleit azért, hogy az adott tagállam és állampolgárai ne szenvedjenek súlyos hátrányt. Államtitkár úr hangsúlyozta, hogy addicionális ösztönzőkre van szükség, amelyek hatékonyan segítik elő a kibocsátás-csökkentést a magas szén-dioxid kibocsátású ágazatokban, mint a közlekedésben vagy épület ágazatban.

A Környezetvédelmi Tanácson a miniszterek elfogadták a chilei COP25 klímakonferenciára az Európai Unió álláspontját tartalmazó következtetéseket. Az EU egységes és koherens álláspontot fog képviselni a nemzetközi klímatárgyalásokban. A Tanács újra emlékeztetett a globális klíma ambíció növelésének fontosságára. A miniszterek megállapodtak, hogy 2020-ban frissítik az EU 2030-as klíma célját összhangban a Párizsi Megállapodással.
Kaderják Péter államtitkár hangsúlyozta, hogy fontos, hogy az EU koherens és egységes üzenetet küldjön a harmadik országok és saját partnerei számára a nemzetközi klímapolitikát illetően. Hozzátette, hogy mind a 2030-as klímacélra, mind a 2050-es dekarbonizációs stratégiára vonatkozó EU üzeneteknek összhangban kell lenniük a korábbi Tanácsi döntésekkel és a Párizsi Megállapodással. Az EU klímasemlegessége kapcsán az Európai Tanács júniusi döntését tartjuk jelenleg irányadónak. Hangsúlyozta, hogy fontos megőrizni az európai ipar versenyképességét, figyelembe véve a tagállami sajátosságokat. Tiszteletben kell tartani a jogot, hogy a tagállamok magunk döntsenek a saját energiamixükről, a 2030-as kibocsátás-csökkentési cél elérését célzó intézkedésekre építve.

Az egyebek napirendek között az Elnökség tájékoztatást adott a személygépjárművek valós vezetési körülmények közötti kibocsátását szabályozó jogszabály felülvizsgálatáról. Dánia tájékoztatta a minisztereket a nulla kibocsátású személygépjármű-flottára való áttérésre vonatkozó javaslatáról.

A nem jogalkotási tevékenységek között a miniszterek elfogadták a körforgásos gazdaságról szóló tanácsi következtetéseket.  A következtetések célja a hulladékgazdálkodás területén a további feladatok meghatározása, ideértve a kapcsolatos ipari politikai szempontokat is. A következtetések szerint a következő intézményi ciklusban új szabályozás várható többek között a textilipar, az élelmiszeripar, és az építőipar területén is.

A nem jogalkotási tevékenységek között továbbá a miniszterek elfogadták a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programról szóló tanácsi következtetéseket. A következtetések célja, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével fogja az Európai Bizottság a 2021-2030 szakpolitikai célkitűzéseit előkészíteni.  A következtetések klímavédelemmel, a biológiai sokféleség védelmével, illetve a körforgásos gazdasággal kapcsolatosan is előirányoz intézkedéseket.

Továbbá Németország, Ausztria és Luxemburg tájékoztatást adott a minisztereknek a fenntartható finanszírozásról szóló, ún. taxonómia rendelettel és a fennmaradt nézetkülönbségekkel kapcsolatosan.

Az Elnökség és az Európai Bizottság tájékoztatta a minisztereket a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény 2019. augusztus 17-28. között tartott részes felek üléséről.