13 Oct

Az agrárminiszterek többek között a KAP Stratégiai Tervek előkészítéséről, az uniós forgalmazási előírások felülvizsgálatáról, benne a mézek származás jelölési előírásairól, a sertés ágazat nehéz helyzetéről, valamint az Új Uniós Erdőstratégiáról, az „Irány az 55%” intézkedéscsomagról és állatjóléti kérdésekről folytattak eszmecserét a Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11-12-én Luxemburgban megtartott ülésén.

Az uniós agrárminiszterek a Tanácsülés első napján a KAP Stratégiai Tervek előkészítését vitatták meg. A kihívások kapcsán a szűk időkeretet és a hiányos jogalap okozta nehézségeket emelték ki. A tagállamok döntő többsége – így Magyarország is – hangsúlyozta, hogy a másodlagos jogi aktusok nem terjeszkedhetnek túl a politikai megállapodásban foglaltakon. Számos tagállam aggályát fejezte ki a jogi kötőerővel nem bíró, Zöld Megállapodáshoz kapcsolódó nemzeti célértékek számonkérése kapcsán.

Az uniós forgalmazási előírások felülvizsgálata kapcsán a tagállamoktúlnyomó többsége a mézkeverékek származás jelölésének szigorítását sürgette a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében. A Bizottság nyitottságot mutatott a méz irányelv felülvizsgálata iránt.

A sertéságazat nehéz helyzete kapcsán Magyarország is csatlakozott ahhoz a tizennyolc tagállamhoz, akik rendkívüli intézkedések bevezetését kérték a Bizottságtól a krízishelyzetben lévő szektor megsegítésére. Sajnálatos módon a Biztos nem támogatta a javasolt intézkedések bevezetését, inkább az állami támogatások ideiglenes keretrendszerének és a KAP II. Pilléres eszközeinek alkalmazását javasolta.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új Uniós Erdőstratégia kapcsán az agárminiszterek egyetértettek abban, hogy az erdők szerepe vitathatatlan a biológiai sokféleség megőrzésében és a klímaváltozás elleni harcban. Üdvözölték a stratégiát, de hangsúlyozták a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok közötti egyensúly megteremtésének fontosságát. Kiemelték továbbá, hogy tekintettel kell venni a nemzeti sajátosságokra és a szubszidiaritás elvére. Nagy István miniszter hangsúlyozta, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a Zöld Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, ezért Magyarország elkötelezett a fával borított területek gyarapításában és a meglévő erdőterületek megőrzésében.

A Fit for 55 klímacsomag mezőgazdasági és erdészeti vonatkozásai kapcsán a miniszterek rávilágítottak a kihívásokra, amelyekkel az ágazatoknak szembe kell nézni a klímasemlegesség elérése során. Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerellátás biztonságát garantálni kell és a mezőgazdasági ágazatok versenyképességét nem szabad veszélyeztetni a klímacélokkal. Sok miniszter hangsúlyozta, hogy a tagállamok eltérő kiinduló pontjait és körülményeit, valamint a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok sajátosságait figyelembe kell venni a klímapolitikai célkitűzések meghatározásakor. Nagy István miniszter hangsúlyozta, hogy a helyes egyensúlyt kell megtalálni a mezőgazdasági termelés szinten tartása, a gazdák jövedelmezősége és a klímapolitikai célok között. Hozzátette, hogy az egészséges élelmiszerellátás stratégiai kérdés, amit nem lehet veszélyeztetni. El kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése drasztikus élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és háztartások számára.

Az állatok jólétének folyamatos növeléséve egyetértettek a miniszterek. Dánia több tagállam nevében mutatta be egyes haszonállatok tartási körülményeinek szigorítására vonatkozó konkrét javaslatait. Magyarország több tagállammal együtt az import állati eredetű termékekkel szembeni egyenlő elvárásokat sürgette, valamint az esetleges új szabályok lépcsőzetes bevezetését, átmeneti idő és támogatások biztosítását szorgalmazta.