A Versenyképességi Tanács 2020. február 27-i ülésén a miniszterek az európai zöld megállapodás kapcsán irányadó vitát folytattak az éghajlatsemleges és körforgásos uniós iparra való áttérés jelentette kihívásokról és lehetőségekről. A tagállamok részéről egyetértés volt abban, hogy meg kell találni az ipari versenyképesség és a zöld megállapodás céljai közt a megfelelő egyensúlyt; mindemellett a klímaambíció szintjében, a tisztességes átmenet, a tagállami kiinduló helyzet megítélésében fennállnak a véleménykülönbségek. A tagállamok ugyanakkor nem vitatták, hogy a digitalizáció, a digitális technológiák alkalmazása elengedhetetlen a klímasemleges, körforgásos gazdaságba való sikeres átmenethez. Magyarország részéről többek közt azt emeltük ki, hogy az átállást elősegítendő az egyes ágazatokra vonatkozó egyedi szakpolitikák kidolgozása helyett a méltányosságot, az esélyegyenlőséget és a technológiai semlegességet tegyük a politikaalkotás vezető alapelveivé.
A Tanács elfogadta a versenyképességet, fenntarthatóságot és inkluzív növekedést biztosító minőségi jogalkotásról szóló következtetéseit, amelyet Magyarország részéről támogattuk. A Magyar Kormány támogatja a progresszív törekvéseket a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentése terén, amelyek hozzájárulhatnak az európai uniós vállalkozások, főként kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez.
A miniszterek irányadó vitát folytattak az Egységes piac teljesítményéről szóló jelentésről, amely idén először került be az Európai Szemeszter ciklusába. A miniszterek többsége egyetértett a jelentés hatályával és a szakpolitikák holisztikus módon való szemlélésével, valamint támogatták, hogy a jelentés a Szemeszter állandó elemét képezze a jövőben is. Többen hangsúlyozták a piaci akadályok felszámolásának sürgető igényét a belső piac elmélyítése érdekében, különösen a szolgáltatási szektorban. Magyarország részéről elismerjük, hogy az Európai Szemeszter, mint az EU és tagállami-szintű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordináció eszköze, egy jól működő, konkrét eredményeket bemutató keretrendszer, és álláspontunk szerint a jövőben az Európai Szemeszter eredeti céljainak megerősítésére kell összpontosítanunk.
Egy pótlólagos napirendi pont keretében a Bizottság tájékoztatást adott a COVID-19 koronavírus az uniós iparra gyakorolt esetleges hatásairól, az eddigi intézkedésekről. vonatkozásában. A tagországok a Bizottsághoz hasonlóan a higgadt helyzetértést szem előtt tartva uniós szintű összehangolt intézkedéseket sürgettek az értékláncokban már jelentkező zavarok minimalizálása, illetve elhárítása érdekében.
Az ülés második, február 28-i napján a Tanács elfogadta a részleges általános megközelítést az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Stratégiai Innovációs Menetrendjének mellékletéről. A dokumentum részletezi az EIT 2021-2027-es időszakra szóló prioritásait és stratégiáját, meghatározza az Intézet célkitűzéseit, fő tevékenységeit, működését, a várt eredményeket és a szükséges forrásokat, továbbá biztosítja a Horizont Európával való koherenciát.
A miniszterek eszmecserét folytattak a nemzetközi kutatás és innováció stratégiai megközelítéséről. Egyetértettek abban, hogy szükség van a nemzetközi együttműködésre az európai K&I potenciál maximalizálásához. Ugyanakkor a miniszterek kiemelték, hogy a társulási megállapodásoknak meg kell felelniük a viszonosság és a hozzáadott érték elveinek és tiszteletben kell tartaniuk az európai értékeket. Széles körben támogatták a harmadik országokkal való, közös stratégiai érdeken alapuló együttműködést. Végül kiemelték, hogy több K&I befektetésre van szükség nemcsak a harmadik országok tehetséges kutatóinak EU-ba való vonzására, hanem az európai kutatók EU-ban való megtartásához is.
