A Versenyképességi Tanács 2019. november 28-i ülésén a miniszterek áttekintették az európai kis- és középvállalkozások támogatásának és az EU külső versenyképessége erősítésének lehetőségeit.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a készülő uniós KKV stratégia irányairól szóló vitán ismertette, hogy Magyarország Kormánya 2019 novemberében fogadta el a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését szolgáló, 2030-ig tartó stratégiáját. A tervezett intézkedések olyan területekre terjednek ki, mint a technológiaváltás és a digitalizáció támogatása, az adminisztratív terhek és a bürokrácia csökkentése vagy a generációváltás támogatása. Az államtitkár hozzátette, hogy a jövő záloga Magyarország és az Európai Unió számára is a zöld és a high-tech megoldások elterjedésében van. A kkv-szektor megerősítésére irányuló uniós és nemzetállami szakpolitikák kialakítása során tehát fokozott figyelmet javasolt fordítani a környezetbarát megoldások adaptálására és az innovációs kapacitások támogatására.
Az Európai Unió külső versenyképességéről szóló vita során György László államtitkár hatékonyabb fellépést sürgetett az EU területén működő vállalkozások védelme érdekében a harmadik országok tisztességtelen, versenytorzító gyakorlatával szemben. Kifejtette, az Európai Uniónak megfelelő egyensúlyt kell találnia a kibocsátás-csökkentési intézkedések és a versenyképesség között is. Az intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez (hazánk ezen a téren jól teljesít: tavaly 4,9%-os GDP-emelkedés mellett az üvegházgáz-kibocsátásunk 0,6%-kal csökkent), de ügyelni kell arra is, hogy vállalataink a nemzetközi piacon ne szenvedjenek hátrányt az indokolatlanul szigorú szabályozás miatt.
A Versenyképességi Tanács megtárgyalta a társaságiadó-információk közzétételére vonatkozó irányelv-tervezetet is. György László elmondta, hogy egyetértünk a nyilvánosság és az átláthatóság növelésével a társasági adózás terén, azonban nem támogatjuk a célok eléréséhez javasolt eszközöket. Ennek oka, hogy az EU által javasolt szabályozás indokolatlan adminisztrációs tehernövekedést okozhat vállalatainknak, ezzel pedig versenyhátrányba hozhatja őket a harmadik országokban, enyhébb szabályok mellett működő cégekkel szemben. A Tanács végül nem fogadta el a javaslatot.
A Tanács november 29-i, kutatási szekciójában a miniszterek három dossziét tárgyaltak a politikai megállapodás érdekében: az Euratom kutatási és képzési program (2021-2025) létrehozásáról szóló tanácsi rendelettervezetet, az Európai horizont kutatási-innovációs keretprogram preambulumbekezdéseit és az egyéb programokkal való szinergiáit részletező mellékletét, ill. az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (EIT) szóló rendelettervezet. Az Euratom program részleges általános megközelítés elfogadása helyett az elnökség, egyetértés hiányában, haladási jelentést mutatott be. Az Európai horizont fent említett részeire és az EIT rendeletre vonatkozóan megszületett politikai megállapodás, az utóbbi szövege pedig egy felülvizsgálati záradékkal egészült ki.
A jogalkotási pontokon túl, a miniszterek elfogadják az EIT Stratégiai Innovációs Menetrendjének tárgyalásait összegző elnökségi haladási jelentést és az „Aktualizált biogazdasági stratégia: Fenntartható biogazdaság Európa számára: a gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése” című tanácsi következtetés szövegét.
A miniszteri munkaebéd témája a magánbefektetések kutatás- innovációba való bevonzása a fenntartható növekedés érdekében és az Európai horizont ehhez való hozzájárulása volt. Bódis József, az ITM államtitkára ezzel kapcsolatban kiemelte, az innovatív vállalkozások arányának növelése érdekében kedvező feltételeket kell teremteni nemzeti és uniós szinten, például vonzó szabályozási környezettel és költségvetési keretekkel, a bürokrácia csökkentésével és a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítésével. A vállalkozásokat meg kell erősíteni technológiai és szervezeti innovációik támogatásával, az ipar és az egyetemek közötti partnerségek előmozdításával és a tudás- és technológiaátadással kapcsolatos tevékenységekbe történő bevonásával is.
