Az Európai Unió Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanácsa ülésének első napján a Tanács általános megközelítést ért el az Európai Szolidaritási Testület rendelet-tervezet vonatkozásában. A rendelet célja a kohézió, a szolidaritás és a demokrácia megerősítése Európában a fiatalok számára Európa szerte biztosított önkéntes és foglalkoztatási lehetőségekkel. Kiemelt jelentősége van, hogy költségvetési szempontból Magyarország számára kedvező kompromisszumot sikerült elérni az általános megközelítés során. A Tanács elfogadta továbbá a digitális éra kihívásaira és lehetőségeire fókuszáló, az okos ifjúsági munkáról szóló következtetéseket. Ezt követően eszmecserére került sor, amelynek során a miniszterek megvitatták az európai fiatalokat aggasztó kérdéseket és az azokra válaszul adható lehetséges uniós megoldásokat.
A Tanács következtetéseket fogadott el az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról, amelyekben a kiváló minőségű oktatás kialakítása és a tanulók tehetségének, képességének fejlesztése mellett a tanárok és az iskolavezetők támogatása is fontos szerepet kapott. A Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Unió megújított felsőoktatási menetrendjéről, valamint ajánlást a pályakövetéssel kapcsolatban. Ezt követően a Tanács eszmecserét folytatott a szakképzés jövőjéről, a jövőben várhatóan szükséges készségek fejlesztésének lehetőségeiről.
A Tanács ülésének második napján a Tanács jóváhagyta a kultúra elérhetőségének digitális úton való előmozdításáról szóló következtetéseket, különös tekintettel a közönségfejlesztésre és a Digitális Egységes Piaci Stratégiára. Ezt követően eszmecserére került sor a kultúra társadalmi kohéziót előmozdító szerepéről Európában.
A sport területén a Tanács következtetéseket fogadott el az edzők társadalomban betöltött szerepéről, amelyek felhívják a figyelmet a megváltozott társadalmi környezet hatásai nyomán létrejött új edzői szerepkörre, mely a tradicionális értelemben vett sportoktatáson kívül számos új elemmel bővült. A kibővült szerepkör következtében az edzői szakmában új kihívások merültek fel, amelyek kezelése a sportban érdekelt felek közös érdeke. Ezt követően a Tanács állásfoglalást fogadott el a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd elmélyítéséről, majd az ülés szakpolitikai vitával folytatódott a sport területén jelentkező legnagyobb 21. századi kihívásokról.
