A magyar V4 elnökség keretében került sor a visegrádi régió körforgásos gazdasági törekvéseiről, ipari és társadalmi jó gyakorlatairól szóló konferenciára 2022. június 21-én Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén, Brüsszelben. A félnapos konferencián esettanulmányokkal mutattuk be, hogy a régió milyen megoldásokkal, kezdeményezésekkel járul hozzá a körforgásos gazdasági átmenethez és ez hogyan illeszkedik bele az európai uniós jogszabályi környezetbe.
Nyitóbeszédében Baranyai Gábor helyettes állandó képviselő elmondta, hogy célunk, hogy bemutassuk a V4 régió eredményeit, előre lépését a körforgásos gazdaság terén. A körforgásos gazdaság kérdése az elmúlt években a figyelem középpontjába került, ezt bizonyítja a számtalan szabályozási javaslat is. A körforgásos gazdaság, az erőforrások hatékonyabb felhasználása egyszerre környezetvédelmi, versenyképességi és ellátásbiztonsági kérdés is. Egyúttal felhívta a figyelmet a BIOEAST kezdeményezésre, amely egy jó példa a körforgásos gazdaság és biogazdaság terén a régió országainak összefogására.
Raisz Anikó környezetvédelmi államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára prioritás a körforgásos gazdaság kérdése és ismertette az ezt előmozdító jogszabályokat és stratégiát. Államtitkár asszony aláhúzta, hogy a körforgásos gazdaságra való áttérés előmozdítja az innovációt, új munkahelyek teremtését, valamint a versenyképesség javulását. A ritka nyersanyagok hozzáférésének javítása kulcskérdés, a hatékony hulladékgazdálkodásnak köszönhetően a hulladék nyersanyaggá válhat. A körforgásos gazdaságra való áttérés koordinált részvételt követel a különböző társadalmi csoportoktól, szemléletformálásra van szükség a termelés és a fogyasztás terén. A társadalom különböző csoportjainak bevonását támogatja a most létrehozott Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform is.
Patrick Child az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának főigazgató helyettese elmondta, hogy az Európai Bizottság számos kezdeményezéssel támogatja a körforgásos gazdaságra való átállást. A vállalkozások számára ez új üzleti modellek kialakítását teszi szükségessé, ehhez több forrás is rendelkezésre áll (LIFE, Horizon Europe, stb). Cél a gazdasági fejlődés támogatása a Föld nyújtotta korlátok tiszteletben tartásával.
A MOL részéről Tóth Anett EU szabályozási szakértő ismertette a MOL tevékenységét a mechanikus és a kémiai újrahasznosítás terén, valamint a polimergyártás során a körforgásos termékfejlesztési törekvéseikről.
A Sensoneo szlovák digitális hulladékkezelési megoldásokat fejlesztő cég alapítója Martin Basila bemutatta a cég termékeit, amelyek a hulladék mennyiségének monitorozására, a „hulladékturizmus” megakadályozására, a kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésére valamint a betétdíjas rendszer kiépítésére kínálnak megoldásokat.
Izabela Ratman-Kłosińska a lengyel Ipari Környezetvédelmi Intézet részéről a környezetvédelmi tanúsítási rendszer (ETV) körforgásos gazdaságra való áttérésben való szerepéről tartott előadást.
A Hungrana Kft ügyvezető igazgatója, Reng Zoltán a kukorica számtalan formában történő, gyakorlatilag hulladékmentes feldolgozásáról tartott előadást. Véleménye szerint az európai szabályozási környezet javításával el lehetne érni, hogy a körforgásos termékek gyártása jobban megérje a cégek számára.
Az ipar kihívásait tárgyaló panelbeszélgetés során Peter Handley, az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési főigazgatóságának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a körforgásos gazdaságra való áttérés eszköze lehet az orosz gáztól való függetlenné válásnak, valamint biztosíthatja a ritka nyersanyagokhoz való hozzáférést. Az ipari szereplők kérték a Bizottságot, hogy biztosítson ambiciózus és világos szabályozási kereteket, amely megkönnyíti mind a termékfejlesztést, mind a piacra jutást.
A második szekcióban az egyes társadalmi csoportok, szereplők körforgásos gazdasághoz való hozzájárulásáról hallottunk prezentációkat. Az önkormányzatok részéről Prága és Veszprém mutatta be azokat a stratégiákat, társadalmi szemléletformáló kezdeményezéseket, amelyek célja a zöldebb, fenntartható városok kialakítása.
Agnieszka Sznyk a lengyel Innowo – Innovációs és Felelős Fejlődési Intézet elnöke ismertette azokat a különböző projekteket, amelyek keretében a cégek és a társadalom oktatását, körforgásosságra való áttérését támogatják.
A társadalmi csoportok bekapcsolódásának lehetőségeit megvitató panelban Laura Hetel, az Európai Bizottság 100 Klímasemleges Város Missziójának munkatársa hangsúlyozta, hogy az európai jogalkotás végrehajtás mindig helyi, nemzeti szinten történik, ott lehet gyors eredményeket elérni.
