A Máltai Elnökség június 19-én megtartott Környezetvédelmi Tanácsán a miniszterek vitát folytattak az emisszió rendszeren kívüli ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, épületek, hulladék) 2030-as kibocsátás-csökkentéséről és a Párizsi Megállapodással kapcsolatos nemzetközi fejleményekről.
A Bizottság „Cselekvési Terv a természetért, az emberekért, a gazdaságért” c. dokumentuma kapcsán elfogadott tanácsi következtetéseket illetően a magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára továbbra is kiemelten fontos a természetvédelmi előírások hatékony végrehajtása.
A Környezetvédelmi Tanácson a miniszterek megvitatták az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívüli (nem-ETS) ágazatokra (mezőgazdaság, közlekedés, hulladékgazdálkodás, épületek) vonatkozó (ESR) jogszabályi javaslatot, valamint a mezőgazdasági földhasználat és erdészet (LULUCF) kibocsátásainak 2030-as klíma keretbe történő bevonásáról szóló jogszabályi javaslatot. Az Elnökség előrehaladási jelentést készített, amelyet a tagállamok többsége támogatott. A politikai vita alátámasztotta, hogy a tagállamok továbbra is megosztottak a kiemelt politikai kérdésekben, mint a biztonsági tartalék, az erdő referenciaszint meghatározásának módszertana. A tagállamok többsége erős, hiteles és átlátható elszámolási szabályok mellett érveltek. A miniszterek többsége hangsúlyozta, hogy egy igazságos, kiegyensúlyozott kompromisszumos megállapodás elérése a cél, ehhez azonban további technikai egyeztetésekre van szükség.
A miniszterek megvitatták a Párizsi Megállapodás kapcsán a nemzetközi klímapolitikai fejleményeket, különös tekintettel az USA döntését a Megállapodásból való kilépésre vonatkozóan. A tagállamok többsége nagyon sajnálatos ténynek tartja az USA kilépését. Sok tagállam hangsúlyozta, hogy a Párizsi Megállapodás nem tárgyalható újra. Ezzel összefüggésben sok miniszter üdvözölte a június 19-i Külügyek Tanácsa által elfogadott következtetéseket. A legtöbb miniszter még erősebb nemzetközi összefogást sürgetett a klímaváltozás ellen, beleértve a nagy kibocsátókkal és a legsérülékenyebb országokkal való együttműködést.
A természetvédelmi következtetésekben a miniszterek egyetértettek abban, hogy a 2020-ra kitűzött, a biológiai sokféleség csökkenésének megállításával és visszafordításával kapcsolatos uniós célok megvalósítása érdekében hatékonyabb fellépésre van szükség. Az uniós természetvédelmi célkitűzések elérésének elősegítése kapcsán V. Németh Zsolt államtitkár elmondta: Magyarország is fontosnak tartja a természetvédelmi ráfordítások nyomon követhetőségét és hatékony felhasználását, továbbá a természetmegőrzési cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását.
V. Németh Zsolt a Tanács alkalmával kétoldalú tárgyalást is folytatott Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős biztossal. A megbeszélésen többek között szó volt az ülés napirendjén szereplő, az anyagkörforgáson alapuló gazdaságra való áttérés javaslat-csomag részeként előterjesztett, a nemzeti hulladékgazdálkodási rendszereket alapvetően befolyásoló jogszabályi módosításokról. V. Németh Zsolt tájékoztatta az uniós biztost a hulladékgazdálkodás terén elért jelentős eredményekről, így a hulladéklerakás nagymértékű csökkenéséről, valamint az újrahasznosítás dinamikus növekedéséről. Ismertette továbbá a Bizottság által felvázolt hulladékgazdálkodási célszámok megvalósíthatóságával kapcsolatos magyar felvetéseket és aggályokat, amelyek egy független tanácsadó cég által elvégzett hatásvizsgálat eredményein alapulnak. A magyar delegációvezető kiemelte, hogy megvalósítható és reális célok kitűzésére van szükség, amelyek figyelembe veszik a tagállami sajátosságokat - így például a keletkező, valamint a meglévő hulladékgazdálkodási kapacitások kihasználását lehetővé tevő hulladék mennyiségét és összetételét is.
Lengyelország tájékoztatást adott arról az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodási projektjéről, amelyet a lengyel kormány indított a városok és a helyi önkormányzatok éghajlatváltozás elleni küzdelembe való bevonásának növelése érdekében.
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv módosítására vonatkozóan Kigaliban létrejött megállapodás Európai Unió általi ratifikációjával kapcsolatos helyzetről. A Bizottság felhívta a tagállamokat a nemzeti ratifikációs eljárások mielőbbi lezárására annak érdekében, hogy az EU és a tagállamok közösen – még a COP23 klímakonferencia előtt – letétbe tudják helyezni a ratifikációs okmányukat.
