A miniszterek általános megközelítést fogadtak el a mobilszolgáltatók számára is elérhető 700 MHz-es frekvenciasáv összehangolt használatára vonatkozó bizottsági javaslatról. Az elfogadott dokumentum két fő elemet tartalmaz. Egyrészt a 694–790 MHz („700 MHz”) frekvenciasávval kapcsolatban közös ütemterv és az átmenetet elősegítő koordinációs intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy a frekvenciasáv – összehangolt műszaki feltételek alapján – elérhetővé váljon a vezeték nélküli széles sávú rendszerek számára. Másrészt az UHF-sáv alsó részével, a 470–694 MHz frekvenciasávval („700 MHz alatti sávval”) kapcsolatban hosszú távú célkitűzések kidolgozása annak érdekében, hogy a frekvenciasáv továbbra is igénybe vehető legyen, legalább 2030-ig, földfelszíni műsorszórási szolgáltatások – például szabadon hozzáférhető televízióadás – céljára. A kiosztásnak 2020. június 30-ig kell megtörténnie. Az ennél későbbi időpontot előnyben részesítő tagállamok érdekében azonban a kompromisszumos javaslat lehetővé tette, hogy indokolt esetben legfeljebb két évvel késleltessék a sáv rendelkezésre bocsátását.
A miniszterek irányadó vitát folytattak az uniós távközlési keretszabályozás esedékes felülvizsgálatáról. A holland elnökség által összeállított kérdések középpontjában a felülvizsgálat három fő témája szerepelt: a vezetékes távközlési hálózatok hozzáférhetősége; a mobil távközlési hálózatokat érintő frekvenciagazdálkodás; továbbá a hagyományos elektronikus hírközlési szolgáltatókra és az új online piaci szereplőkre vonatkozó szabályok.
Az eszmecsere során magyar részről elmondtuk, hogy Magyarország támogatja a versenyközpontú szabályozás fenntartását. Az egyre bonyolultabb piaci körülmények között rugalmasabb szabályozási eszközökre van szükség. A szabályozási eszköztár rugalmasságát ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a szabályozó hatóságok a rendelkezésükre álló eszköztárat az adott körülményekhez leginkább alkalmas módon használhassák fel. A frekvenciagazdálkodás vonatkozásában Magyarország szerint az uniós célokat a jelenlegi szabályozási keret adta lehetőségek kiaknázásával és a jelenleg is létező intézményrendszerre való támaszkodással (BEREC és RSPG) el lehet érni. Részletesen meg kell vizsgálni, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó szabályok közül melyek alkalmazhatóak az új piaci szereplőkre is. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy ezek az új szolgáltatások nagy innovációs potenciállal bírnak, amely könnyedén sérülhet egy indokolatlanul nagy szabályozási teher alatt. A Bizottság várhatóan 2016 őszén nyújtja be javaslatait, a Digitális Egységes Piaci (DSM) stratégia keretében.
Végül holland elnökség beszámolt egyrészt a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítésére vonatkozó irányelv, másrészt a hálózat- és információbiztonsági irányelv tárgyalásának befejezéséről. Mindkét irányelvről megszületett a Tanács és az EP között a megállapodás, a formális elfogadásra és a hatálybalépésre 2016 második félévében kerülhet sor.
