A képviselőasszony az tervezet előkészítésének folyamán több körben egyeztetést folytatott a „csatlakozási távlattal rendelkező országok” brüsszeli EU Misszióival, ismertetve a készülő véleménytervezetet. A véleménytervezet az Európai Bizottság Bővítési Jelentését elsősorban helyi és regionális politikai szempontok (önkormányzatiság, intézményi kapacitások stb.) alapján vizsgálja és egyetlen egységes dokumentumban összegzi a csatlakozásra váró országokat érintő általános megállapításokat, valamint az egyes országokról szóló külön fejezeteket.
A szakbizottság rendkívül kiegyensúlyozottnak és szakszerűnek ítélte meg a véleménytervezetet, amelyhez beérkezett több mint 60 módosító indítványt az előterjesztő megegyezésekkel az anyagba beépített. Így az ülésen már nem került sor vitára, illetve nem hangzott el ellenvélemény. Egyetlen indítvány esetében - mely „a keresztény kultúrára épülő Európa jellemző értékei” kifejezést kívánta beemelni az anyagba - volt kiélezett a szavazás, amely végül (19 támogató és 18 ellenszavazattal) az olasz kezdeményező és Magyar Anna előterjesztő szándékai szerint elfogadásra került.
Az ülés további kiemelt napirendi pontja a migrációról szóló tematikus vita Ana Gomes portugál Európai Parlamenti képviselő (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja) felszólalásával kezdődött. A képviselő felszólalása kezdetén leszögezte: „Európában szükség van a generációs megújulásra. A bevándorlók hozzásegítenek minket az idősödő társadalom megújításához.” Majd határozottan bírálta a V4 országokat, akik szerinte nem hajlandóak együttműködni az európai migrációs helyzet közös kezelésében. Külön nevesítette Magyarországot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki véleménye szerint az európai megoldások ellen van. „Erre a többi ország is felbátorodott.”- jegyezte meg csípősen. Ezt követően éles hangon kritizálta Ausztriát is, aki véleménye szerint „minden következmény nélkül megsértheti a szabályokat”. Utalt továbbá a görögországi helyzetre is „150 00 ember ragadt Idomeniben, mert a visegrádi országok Ausztriával úgy döntöttek, hogy lezárják a határaikat.”
Magyar Anna az EP képviselő által elmondottakra válaszul elmondta, hogy ő maga a Régiók Bizottságában már egy éve folyamatosan igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a migráció messze nem olyan egyszerű probléma, amit humanitárius kérdésként lehet kezelni. Majd hozzátette, hogy „egy álláspont jogszerűségét nem deklarációkkal és véleményekkel lehet megállapítani, hanem erre jogi eljárások szolgálnak, és úgy gondolom, hogy ezek a jogi eljárások le fognak folytatódni előbb vagy utóbb. Folyamatban is vannak bizonyos vonatkozásokban.”
A magyar képviselőasszony továbbiakban hangsúlyozta, hogy a tárgyban zajló viták során rendszeresen és következetesen különböző kérdésköröket összekevernek. Utalt itt az egyes EU országok demográfiai és munkaerő piaci gondjaira, amelyekre többen is a migrációban látják a megoldást. „Nem lehet humanitárius kérdésként kezelni egy olyan kérdést, ami nem az, és nem lehet gazdasági kérdésként kezelni egy olyat, ami humanitárius kérdés.” - jelentette ki.
Végezetül hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni azok között, akik a háború elől menekülnek és kérnek menedéket, illetve, akik a jobb élet reményében akarnak Európába települni, azonban mindkét esetben alkalmaznunk kell a jogok és kötelezettségek összhangját. A továbbiakban felhívta a figyelmet az EU külső határainak védelmére, rávilágítva arra a furcsa helyzetre, hogy jelenleg az EU határait a Nyugat-Balkánon egy olyan kis ország, mint Macedónia védi, amelyik tulajdonképpen nem is EU-tag. Felszólalása zárásaként ismertette Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben nyilvánosságra hozott tíz pontját.
