A Stratégiához kapcsolódóan a Bizottság röviden bemutatta az e-kereskedelemre és digitális platformokra vonatkozó új javaslatait. A magyar hozzászóló üdvözölte, hogy a DSM stratégia egyik prioritása a területi alapú tartalomkorlátozások (ún. geoblocking) felszámolása.
Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának a belső piacon történő biztosításáról szóló rendeletjavaslat tekintetében a Versenyképességi Tanács általános megközelítést fogadott el, amelynek eredményeként megkezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások az Európai Parlamenttel. A miniszterek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a javaslat mielőbb elfogadásra kerüljön, mivel az lehetővé tenné, hogy az ideiglenesen más tagállamban tartózkodó uniós polgárok hozzáférhessenek azon online tartalmakhoz (pl. filmekhez, zenékhez), amelyekre állandó tartózkodási helyük szerint előfizetéssel rendelkeznek.
Az elmúlt egy évben gyakorlattá vált, hogy a Tanács minden ülésén áttekinti a versenyképesség egy-egy kiemelt szakpolitikai aspektusát. Ezúttal a digitalizáció és versenyképesség összefüggéseit, azon belül is a szolgáltatások termelékenységének a digitalizációval való kapcsolatát vitatták meg a miniszterek. A tagállami hozzászólók felidézték e tekintetben az EU-szempontból is releváns, esetleges jó gyakorlatként felhasználható nemzeti szakpolitikai intézkedéseiket, melynek során magyar részről a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, illetve a Digitális Jólét Program néhány célkitűzése került említésre.
A Tanács során a miniszterek rövid eszmecserét folytattak az ún. kiküldetési irányelv módosítására irányuló javaslatról, amelynek kapcsán az Unió történetében mindössze harmadik alkalommal ún. „sárga lapos eljárás” indult, mivel 11 tagállami parlament - közte a magyar Országgyűlés - jelezte az uniós jogalkotók felé a javaslattal kapcsolatos szubszidiaritási aggályait. A vitában a javaslatot ellenző tagállamok annak a belső piacra és a versenyképességre gyakorolt káros hatására mutattak rá. Magyar részről Lepsényi István államtitkár úr kiállt a szolgáltatásnyújtás szabadsága mellett és kérte a Bizottságot, hogy a sárga lapos eljárásban felvetett szubszidiaritási aggályok okán vonja vissza javaslatát.
Peter ŽIGA szlovák gazdasági miniszter elmondta, hogy a soron következő uniós elnökségi félévük során a Digitális Egységes Piaci Stratégia célkitűzéseinek megvalósítása és az indokolatlan területi alapú korlátozások megszüntetése áll majd a fókuszban, valamint nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a fogyasztóvédelmi együttműködésre és az ipar modernizációjára is.
A Versenyképességi Tanács május 27-i kutatási szekcióján a kutatásért felelős miniszterek három tanácsi következtetést fogadtak el. A hetedik kutatási keretprogram (FP7) értékeléséről elfogadott következtetésekben a Tanács hangsúlyozza az 55 milliárd euró költségvetésű program hatékony hozzájárulását az európai kiváló tudományos kapacitás erősítéséhez, az ipari versenyképesség növeléséhez, valamint a társadalmi kihívások megoldásához. Az értékelés következtetései kiemelkedő jelentőségűek a Horizont 2020 keretprogram végrehajtására vonatkozóan a program félidei értékelése kapcsán, illetve a következő keretprogram kialakításának folyamatában.
Végezetül a Tanács következtetéseket fogadott el a kutatás- és innovációbarát szabályozási környezet létrehozásáról, valamint a nyílt tudomány („Open Science”) rendszerére való átállásról. Az ún. nyílt tudomány rendszere lebontja a korlátokat az egyetemek környezetében és biztosítja, hogy a társadalom részesüljön a tudományos ismeretek előnyeiből. A következtetések által a tagállamok kötelezettséget vállalnak a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés, mint alapkövetelmény megteremtésére 2020-ig, valamint a kutatási adatok lehető legjobb újrafelhasználására is.
