A miniszterek üdvözölték a stratégia irányvonalát és célkitűzéseit, amely választ ad a növekvő globális versenyre, a magánszektor fokozódó szerepvállalására és a nagyszabású technológiai változásokra. Miniszterek egyetértettek abban, hogy a világűrbe telepített alkalmazások megváltoztatják az életünket és a gazdaságunkat. Az űrágazat Európában kulcsfontosságú gazdasági ágazat, és olyan stratégiai eszköz, amely Európát segítheti abban, hogy globális szinten megőrizze önállóságát. Ahhoz azonban, hogy élvonalban maradjon, több vállalkozóra és magánberuházásra van szükség. A delegációvezetők hangsúlyozták, hogy Európa versenyképességének erősítéséhez szükség van az űrprogramok előnyeinek teljes mértékű kihasználására, az űradatok piaci elterjedésének elősegítésére mind a magán-, mind a közszektorban. Hangsúlyozták, hogy Európának a világűrhöz való önálló hozzáférése és globális szerepének erősítése az űrágazatban az uniós szakpolitikák végrehajtásának, iparunknak és vállalkozásainknak, valamint biztonsági, védelmi és stratégiai autonómiánknak stratégiai eleme. A stratégia megvalósításához elengedhetetlen a szoros együttműködés a különböző partnerekkel és az érdekeltekkel, különös tekintettel az Európai Űrügynökségre. Ezzel kapcsolatban a miniszterek kiemelték az Unió és az Európai Űrügynökség Európa űrpolitikájának közös jövőképéről és céljairól szóló együttes nyilatkozatát.
A Versenyképességi Tanács kutatási szekcióján a miniszterek következtetéseket fogadtak el a fiatal kutatók támogatása és a tudományos pálya vonzóbbá tétele érdekében. A következtetések szövege a miniszterek nyári találkozóján jóváhagyott Pozsonyi Nyilatkozatra épül. A szlovák elnökség fő prioritásának tekintette a kutatói életpálya elején álló kutatók támogatását, a tudományos karrier vonzerejének növelését, valamint a kutatás és fejlesztés humán potenciáljába történő befektetés elősegítését.
A miniszterek ezenkívül megvitatták a kutatás és innováció terén kialakított nemzetközi együttműködés stratégiájának megvalósítását. A vita három fő kérdés körül zajlott: megfelelő keretfeltételek kialakítása a nemzetközi együttműködés megerősítéshez; az uniós keretprogramokban való nemzetközi részvétel növelése; valamint a tudománydiplomácia szerepe. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a globális kihívások globális válaszokat igényelnek, és hajtóerejét jelentik a kutatás és az innováció területén folytatott nemzetközi együttműködésnek A nemzetközi együttműködés a tehetségek Európába vonzása, a tudáshoz és a piacokhoz való hozzáférés, valamint az EU versenyképességének növelése szempontjából is fontos. Számos delegáció kiemelte a „PRIMA” kezdeményezést a tudománydiplomácia szerepének jó példájaként a Mediterrán régióban.
