Európa védelmi képességeinek fejlesztésével a NATO is tovább erősödik

Brüsszelben tanácskoztak az észak-atlanti katonai szövetség külügyi és védelmi miniszterei május 13-14-én. A szövetségesek kiemelt helyen foglalkoztak a NATO és az EU közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével, ezen belül a katonai együttműködés további lehetséges formáiról és a két szervezetet érintő aktuális védelempolitikai kérdéseiről egyeztettek.

 

 

A tárgyalást megelőzően hétfőn munkaértekezletet tartottak a V4-ek, valamint Franciaország és Németország védelmi miniszterei, ahol Benkő Tibor honvédelmi miniszter többek közt arról is beszélt, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtása támogatja az önálló európai védelmi kapacitások erősítését, hiszen hazánk beszerzéseinek döntő többsége az európai védelmi ipari piacról származik. Megerősítette kollégáinak a magyar külpolitika alapvetését, hogy a válságokat helyben, keletkezésük helyén kell kezelni.

A brüsszeli találkozó fontos mozzanata volt, hogy Ausztria is aláírta csatlakozási szándéknyilatkozatát a Magyarországon megalakítandó Regionális Különleges Műveleti Parancsnoksághoz. Az aláírást követően Benkő Tibor úgy fogalmazott, hogy Ausztria csatlakozása tökéletes példája annak, hogy hogyan tudjuk EU-partnereinket bevonni a fejlődő NATO keretműveletekbe, ezáltal erősítve az euroatlanti térség biztonsági környezetét.

 

 

Hazánk érdekelt a NATO és az EU közötti együttműködés elmélyítésében – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, különösen a katonai mobilitás és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem az a két terület, ahol a két szervezet közötti együttműködésnek hozzáadott értéke van. Az Európai Védelmi Ügynökség Irányító Testületi ülésén hazánk is aláírta az Európán belüli, határokon átívelő csapatmozgások engedélyezési eljárásának optimalizálásáról szóló EDA program-megállapodást.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország határozottan támogatja az európai védelmi képességek fejlesztését. Úgy fogalmazott: fontos, hogy az Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO) keretében folyó projektek nettó haszonélvezői lehessünk, és a magyar védelmi ipar is profitálhasson a rendelkezésre álló európai uniós forrásokból már középtávon is.

 

A találkozón szó volt továbbá a NATO készenléti kezdeményezéséről, a katonai mobilitás fejlesztéséről, valamint a tagországok közti tehermegosztás kérdéséről. Utóbbival kapcsolatban a miniszter kiemelte: Magyarország ezen a téren a jól teljesítők között van. Mint mondta: 2024-re védelmi költségvetésünk eléri a GDP 2 százalékát, a védelmi kiadásaink 20 százalékát már ebben az évben is modernizációra fordítjuk.

A külügyi és védelmi miniszterek keddi plenáris tanácskozásán a Száhel-övezet országinak biztonsági helyzetéről, és a térség stabilizálásához való uniós hozzájárulásról is egyeztettek a tárcavezetők. Benkő Tibor a megbeszélést értékelve elmondta, az európai biztonság szempontjából kulcsfontosságú e térség stabilitása, ezért is járul hozzá Magyarország az övezetben működő európai uniós közös missziókhoz.

(MTI, fotó: Honvédelmi Minisztérium)