Az ifjúságügyi és az oktatási miniszterek ülésének fókuszában a fiatalok tudatosságának, kritikus gondolkodásának, a demokratikus értékeknek a fejlesztése állt, valamint a fiatalok radikalizálódása elleni küzdelem. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a pedagógusok szerepe kulcsfontosságú a fiatalok szemléletformálása és a demokratikus értékek közvetítése szempontjából, azonban ennek a szerepkörnek a sikeres ellátásában támogatni kell a pedagógusokat, megfelelő módszertani felkészítéssel és segédletekkel, valamint folyamatos továbbképzési lehetőségekkel. A fiatalok radikalizációja elleni hatékony fellépéshez elengedhetetlen az ágazatközi együttműködés, helyi szinten az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, szociális - és kulturális intézmények bevonásával, mindemellett természetesen kiemelt szerepet játszik a családi háttér.
A miniszterek irányadó vitát folytattak az ifjúságpolitika és az ifjúsági szektor szerepének a fiatalok személyiségfejlődése támogatásának témakörében. A vita során a tagállamok képviselőit felkérték a jó gyakorlatok konkrét példákon keresztül való szemléltetésére. A vita során Palkovics László államtitkár hangsúlyozta a katolikus Roma szakkollégiumok programját, amelyben 235 hallgató vesz részt a 9 szakkollégiumban. Ismertette a „Közösségi terek” programot, amelynek keretében a fiatalok hatékonyabb bevonására, közösségeik erősítésére, fejlesztésére, kezdeményezéseik felkarolására, továbbá a családok és a különböző generációk együttes szabadidő-eltöltésére nyílik lehetőség. Beszámolt továbbá a Nemzeti Tehetség Programról, amelyben évente 300-350 ezer tehetséges fiatal vesz részt és amely a fiataloknak jövőképet, perspektívát ad, segíti őket boldogulásukban és céljaik elérésében.
Az ülés oktatási részén a másik fő téma az európai felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó uniós menetrend felülvizsgálata volt, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság várhatóan az év folyamán terjeszt elő javaslatot. A vita középpontjában a felsőoktatásban megszerezhető tudás munkaerő-piaci relevanciájának erősítése, a felsőoktatás társadalmi szerepvállalása, aktív állampolgárságra felkészítő szerepköre, valamint az oktatók szerepe állt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy megerősített erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a felsőoktatásból kikerülők olyan tudással és készségekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik, hogy sikeresen elhelyezkedjenek a munkaerő-piacon. Palkovics László államtitkár elmondta, hogy a magyar felsőoktatás-politika egyik vezérelve, hogy a diplomás fiatalok sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedését elősegítse. A 2005-ben bevezetett Diplomás Pályakövető Rendszer információt ad arról, hogy a fiatalok mennyiben használják a későbbiekben a felsőoktatási intézményekben megszerzett diplomájukat. A Magyarországon 2015-ben bevezetett duális felsőoktatási képzések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy hallgatók a munkaerő-piacon a diplomaszerzést követően azonnal jól hasznosítható, gyakorlati tudást szerezzenek.
Az ülés második napján a Tanács következtetéseket fogadott el az Europeanánáról, amely fontos fóruma az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetősége, ismertté tétele és felhasználása szempontjából.
Ezt követően a résztvevők eszmecserét folytattak a Bizottság által 2016. május 25-én elfogadott, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslatról és az európai audiovizuális tartalmak népszerűsítéséről. A tagállamok mindegyike üdvözölte a javaslatot és számos javaslat fogalmazódott meg részükről az európai tartalmak és kulturális értékek népszerűsítését illetően, úgymint az európai filmszektor pénzügyi támogatása, a koprodukciós művek létrehozásának elősegítése, a minőségi filmalkotások elkészítésének támogatása, illetve a művek határon átnyúló terjesztésének és az audiovizuális ágazati szereplők nemzetközi együttműködésének fontossága. Hazánk képviseletében Stelbaczky Tibor helyettes állandó képviselő üdvözölte a Digitális Egységes Piaci Stratégiának az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozások, az ún. geo-blocking felszámolására irányuló törekvéseit. A geo-blocking speciális esetét képező sportesemények határon átnyúló közvetítésének korlátozása unió-szerte problémát okoz. Álláspontunk szerint a sportközvetítések terén tapasztalható területi alapú korlátozások megszüntetésére az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata és a műhold irányelv felülvizsgálata teremt megfelelő alkalmat. A területi alapú korlátozás megszüntetése különösen jó megoldást jelenthet a sportközvetítések határon átnyúló sugárzásának biztosítására az adott tagállam határain kívül élők számára.
Végezetül megvitatásra kerültek a nagy nemzetközi sportesemények megrendezéséhez kapcsolódóan a sportirányítás, a sport integritásának kérdései is, melynek keretében a Tanács következtetéseket fogadott el a nagy sportesemények rendezésével kapcsolatos jó kormányzás, integritás és átláthatóság erősítéséről. Az ülést követően a holland EU elnökség meghívására strukturált párbeszédre került sor az uniós sportminiszterek, valamint Navracsics Tibor biztos, az Európai Parlament, továbbá a nagy nemzetközi sportszövetségek – úgymint NOB, EOB, FIFA, UEFA – részvételével, amelyen közös szándéknyilatkozatot fogadtak el a résztvevők a nagy sportesemények kapcsán kialakult rendszeres párbeszéd folytatásáról a sportmozgalom, az Európai Unió és a tagállamok kormányzatai között.
