1 Mar

Február 27-én Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete adott helyszínt elsőként annak a négy rendezvényből álló konferenciasorozatnak, amelynek témája az Európai Unió 2020 utáni hosszútávú költségvetése (MFF).


Az Európai Bizottság 2018 májusában fogja letenni az első javaslatát, amely a kiindulópontja lesz a tagállamok állam- és kormányfői számára az EU 2021-2027 közötti prioritások és az azokhoz kapcsolódó kiadások meghatározásához. Az Európai Unió jelenlegi, 2014-2020 közötti pénzügyi kerete a gazdasági világválság árnyékában került elfogadásra és a 28 tagállam bruttó nemzeti jövedelemének alig több mint 1%-át osztja szét a finanszírozandó területek között.

Az EU működését meghatározó szerződésekben megfogalmazott céloknak megfelelően eddig jelentős összeg jutott a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára, amely tételekből  – többek között a biztonságos élelmiszerellátásnak és a belső piacból származó előnyöknek köszönhetően – minden tagállam profitált. Amellett, hogy ezen politikákra a jövőben is szükség van, a 2020 utáni pénzügyi keret tervezésekor számolni kell azzal, hogy az Egyesült Királyság várhatóan  kilép az Európai Unióból a következő ciklus kezdetéig, valamint, hogy a migrációs válság és terrorfenyegetettség miatt előtérbe került komoly biztonsági, határvédelmi és egyéb védelempolitikai lépések fokozottabb költségvetési igényét is finanszírozni kell. Egy erősebb és versenyképesebb Európára van szükség, melyet vonzóvá kell tenni a csatlakozásra váró országok körében is, így az Európai Unió bővítési céljainak is meg kell jelenniük számszerűen a közös büdzsé tervezetében.

A Visegrádi Együttműködés magyar elnökségi programja keretében megvalósult telt házas nyitó rendezvény olyan alapvető kérdésekre kereste a választ, mint hogy milyen Európát szeretnénk, melyek azok a terültek, ahol közös európai hozzáadott értékekről beszélhetünk. Az Európai Parlament képviselője, a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos EP-álláspontot megfogalmazó jelentés előkészítője, Jan Olbrycht, az Európai Bizottság tervezetének egyik szakmai előkészítője, Stefan Lehner igazgató, valamint a V4-es országok képviseletében felszólaló Takács Szabolcs, európai uniós ügyekért felelős államtitkár egy dinamikus beszélgetés keretében ismertették az előttünk álló legfontosabb vitás kérdéseket. Darvas Zsolt, a Corvinus Egyetem óraadója s az egyik legnagyobb think tank, a Bruegel gazdasági kutató intézet szenior elemzője a vita moderátoraként olyan alapvető kérdésekre kereste a választ, mint például a jelenlegi hétéves programozási időszak sikerének és eredményességének az értékelése. Felvetette továbbá, hogy az új kihívások megjelenésének tükrében számíthatunk-e nagyobb keretösszegre vagy sem, ha a közös terv a globális világban egy erős, versenyképes, a polgárai biztonságát szavatolni képes Európa megőrzése és fenntartása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy amennyiben több feladatot akarunk közösen megoldani, akkor ahhoz több pénzre van szüksége az Európai Uniónak, valamint megfelelő finanszírozást kell biztosítani az EU hosszú távú céljainak (pl. a kevésbé fejlett régiók és tagállamok gazdasági felzárkóztatása) beteljesítésére és az új kihívások kezelésére is.

Az Antall József Tudásközpont és V4-es partnerei szervezésében megvalósuló rendezvénysorozat lehetőséget ad a Visegrádi Együttműködés keretében arra, hogy a négy ország képviselői, szakértői közösen kiálljanak azokért az Európai Unió jövőjét meghatározó költségvetési elvekért és célokért, amelyek a régió számára prioritást jelentenek a közelgő tárgyalásokon. A havonta megszervezésre kerülő előadásokra meghívást kapnak az uniós tisztségviselők, tagállami diplomaták mellett azok a szakértők is, akik kutatásaikkal és elemzéseikkel segítik az Európai Bizottság májusban megjelenő javaslatának az előkészítését. A rendezvény célja, hogy a visegrádi országok véleménye meghallgatásra és befogadásra találjon minden jogalkotási szinten, már a hivatalos tárgyalásokat megelőzően.