Jók a kilátások arra, hogy 2020 után is pénzügyileg erős marad a Közös Agrárpolitika. Az uniós agrárminiszterek elnökségi következtetéseket fogadtak el a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőbeni irányairól. A dokumentumban sikerült beépíteni a januárban Budapesten elfogadott V4 nyilatkozatban foglaltakat. Az agrárminiszterek által ma elfogadott dokumentum határozott irányt mutat a Bizottság számára a május végén megjelenő jogszabályi javaslatok kidolgozásához - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az uniós agrárminiszterek március 19-i brüsszeli Tanácsülését követően.
Magyarország a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szóló bizottsági közlemény megjelenése óta mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy a Tanácsnak erőteljes álláspontot kell elfogadnia az abban foglaltakról, ellenkező esetben az Európai Bizottság saját akarata érvényesülhet.
A magyar szaktárca vezetője kiemelte, hogy az agrárminiszterek Tanácsa többségének (23 tagállam) álláspontját tükröző ún. elnökségi következtetések a KAP ambiciózus céljai mellett a megfelelő nagyságú költségvetésre is utalást tesznek.
A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a tagállamok támogatták az egységes területalapú támogatási (SAPS) rendszer továbbvitelét. Magyarország a közép-európai régió országaival együtt a 2013-as KAP reform előkészítése során sikeresen állt ellen a SAPS rendszer eltörlésére irányuló törekvéseknek. „Ez a támogatási forma olyannyira sikeressé és elfogadottá vált, hogy mára már a más alaptámogatási rendszert alkalmazó nyugat-európai országok nagy része is a SAPS rendszert szeretné használni” - tette hozzá a földművelésügyi miniszter.
„Nagy örömömre szolgál, hogy a miniszterek döntő többsége egyetértett abban, hogy a termeléshez kötött támogatásokat 2020 után tovább kell vinni. Ez a közvetlen támogatások egyetlen olyan eleme, amely valóban az aktuális termelést, továbbá a versenyképességünk megőrzését segíti. A magyar gazdálkodók szempontjából kiemelten fontos, hogy ezen támogatásokon keresztül valósítható meg az érzékeny, munkaigényes ágazatok támogatása, így pl. állattartás” – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
A vidékfejlesztés esetében magyar kérésre a szöveg külön kiemeli a mezőgazdasági beruházások és a vissza nem térítendő támogatások jelentőségét.
Fazekas Sándor emlékeztetett a Visegrádi Országok, valamint Horvátország által január végén Budapesten aláírt közös KAP nyilatkozatra. „Ez volt az első olyan országcsoport, amely közös javaslatokat tett a 2020 utáni KAP elemeire, ezek a ma elfogadott dokumentumban is megjelennek” – emelte ki Fazekas Sándor.
A 2020 utáni KAP részletszabályait meghatározó ágazati jogszabályi javaslatokat az Európai Bizottság május 29-én hozza majd nyilvánosságra, amelyek kidolgozása során figyelembe veszi a ma elfogadott tanácsi következtetésekben foglaltakat.
