15 Oct

Konszenzusos, kiegyensúlyozott és megvalósítható klímapolitikai vállalások szükségessége mellett érvelt a magyar delegációt vezető Kaderják Péter energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Környezetvédelmi Tanácson 2018. október 9-én, Luxembourgban.


Az Európai Bizottság 2025-től és 2030-tól szigorúbb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékeket javasolt az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre. Éles vita alakult ki azonban ennek sebességéről és az elérendő cél mértékéről. A magyar delegáció következetesen hangsúlyozta, hogy olyan megvalósítható cél fogadható csak el, amely kiegyensúlyozottan veszi figyelembe a környezeti hatásokat és a versenyképesség, foglalkoztatás feltételeit. A magyar álláspont szerint a közlekedési ágazatban feltétlenül indokolt az átállás a nulla és alacsony kibocsátású járművek használatára, de ehhez reális, megvalósítható célokat kell kitűzni. A gazdaságban és foglalkoztatásban is meghatározó szerepet betöltő autóipar alkalmazkodását elegendő felkészülési idővel és ösztönzőkkel érdemes segíteni. Figyelembe kell venni a fogyasztók magatartását, az uniós polgárok vásárlóerejét, az e téren a tagállamok között fennálló jelentős eltéréseket is.

A többfordulós vitát követően végül egy olyan megállapodás született, amely 2030-ra 35%-os csökkentést ír elő azzal a kikötéssel, hogy 2023-ban egy félidei felülvizsgálat tekinti át részletekbe menően a célkitűzés megvalósíthatóságának feltételeit. Sikerült elérni a niche derogáció fennmaradását is 2030-ig. A tanácsi álláspont elfogadását követően a jogszabály véglegesítése a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalásokban folytatódik.

A miniszterek megtárgyalták a 2018. december 2. és 14. között, a lengyelországi Katowicében esedékes Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 24. konferenciájára (COP24) készülő uniós álláspontot is. A konferencia legfontosabb küldetése a Párizsi Megállapodás sikeres végrehajtásához elengedhetetlen részletes szabályokat tartalmazó munkaprogram elfogadása lesz. A vita során számos tagállam javasolta, hogy az Európai Unió már most vállaljon kötelezettséget a 2014-ben az EU állam- és kormányfői által jóváhagyott, 2030-ra vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél megemelésére.

Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy nincs meg a politikai és jogi alapja annak, hogy az Unió akár csak utalást tegyen 2030-as klímaambíciójának frissítésére. A hosszú távú európai irányok kijelöléséről a jövőre lefolytatandó részletes technikai és politikai vitát követően a legmagasabb szinten, az Európai Tanácsnak kell döntést hoznia. A magyar küldöttség kifejtette, hogy a 2030-as célok elérését szolgáló, nemrég elfogadott klíma- és energiacsomag végrehajtását kell előtérbe helyezni.

A Tanács megtárgyalta és elfogadta „a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájáról” szóló Tanácsi Következtetéseket.

A Tanácsülésen napirendi pontként megvitatták a fentieken túl az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelv-javaslatot is. A magyar fél emlékeztette a minisztereket, hogy olyan szabályozást kell közösen elfogadni, ami figyelembe veszi az egyes tagállamok sajátosságait. A szaktárca a javaslat számos elemét már az idei végéig tervezi átvenni, de vannak olyan részek (pl. a műanyag italpalackok 90%-os szelektív visszagyűjtése), amelyek túl ambiciózusak.

Ezt követően beszámoló hangzott el az elmúlt időszak nemzetközi eseményeiről; a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 67. üléséről (Florianopolis, Brazília, 2018. szeptember 10-14.), illetve a fenntartható fejlődés Magas Szintű Politikai Fórumáról (HLPF, New York, 2018. július 9-18.).

Ezt követően német és luxembourgi delegáció tájékoztatást adott a nanoanyagokra vonatkozó Berlini nyilatkozatról, illetve az észt delegáció az Innovációs Fórumról (Tallin, 2018. szeptember 5.) és a negyedik ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlést (UNEA4) előkészítő együttes Büro ülésről (Tallin, 2018. szeptember 6-7.).

Ezt követően a bolgár, lengyel és szlovák delegáció tájékoztatást adott a használt autók importjához kapcsolódó levegőszennyezés problémájának kezeléséhez szükséges Uniós szintű cselekvés kérdéseiről. Végül, a lengyel delegáció tájékoztatást adott a „Tiszta Levegő Programról”, amelynek célja a családi házak energetikai korszerűsítésének finanszírozása az egészség, a klíma és a környezet védelme érdekében.

A miniszterek politikai vitát folytattak a nehéz tehergépjármű szén-dioxid kibocsátás-csökkentéséről is. A tagállamok általában üdvözölték az Európai Bizottság javaslatát, amely fontos a közúti közlekedés kibocsátásainak csökkentése érdekében.

A kétévente, a Tanácsüléssel párhuzamosan megrendezésre kerülő Keleti Partnerség találkozón a miniszterek vitát folytattak a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásáról, a szükséges további lépésekről és stratégiai alkotásról. Hangsúlyozták a körforgásos gazdaságra való áttérés szükségességét, leginkább a műanyaghasználat csökkentésében, az újrahasznosításban, figyelemmel a hulladékhierarchiára. A minisztériumot képviselő Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár kiemelte,  hogy törekednünk kell a termékek, anyagok és erőforrások értékének a lehető leghosszabb ideig történő megőrzésére. Ugyanakkor az is látható, hogy a célok megvalósításához további jelentős fejlesztésekre van szükség. Cél a hulladékgazdálkodási ágazat versenyképességének növelése, mely valamennyi ágazati szereplőt előnyösen érinthet és várhatóan az ágazatba való innovációs befektetésekre is kedvezően hat majd.

Weingartner Balázs a Keleti Partnerség találkozó margóján bilaterális egyeztetést folytatott Karmenu Vella környezetért felelős uniós biztossal az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelv-tervezettel kapcsolatban is. Az államtitkár megjegyezte: a bizottsági javaslatban szereplő terv, mely szerint 2025-re az italpalackok visszagyűjtését 90 százalékra kell emelni, túlságosan ambiciózusnak tűnik, és az EU által támogatott hulladékgazdálkodási projektek céljaival, ellentétes hatást fejthet ki. A biztos megerősítette, hogy a kezdeményezés nem eredményezheti a jelenlegi uniós támogatáspolitikai célok kioltását, projektek ellehetetlenítését. A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy a tervezetben szereplő összes szempont kapcsán további alaposabb vizsgálatra van szükség.