6 Jul

2018. június 28-29-én a Régiók Bizottság Környezetvédelmi, Klímaváltozási és Energia Szakbizottsága (ENVE) külső helyszínen, Balatonfüreden tartotta ülését, melyre közel száz helyi és regionális politikus érkezett az EU valamennyi tagállamából. A  kétnapos találkozó házigazdája Bóka István (HU/EPP), Balatonfüred polgármestere volt, aki tagja a Régiók Bizottsága testületének.


2018. június 28-án a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósulása Európai tavak térségében című konferenciát a Régiók Bizottság Környezetvédelmi, Klímaváltozási és Energia Szakbizottsága (ENVE) Balatonfüred önkormányzata, a Balaton Fejlesztési Tanács  és a Miniszterelnökség támogatásával szervezte meg a Balaton parti városban, azzal a céllal, hogy felhívja a politikai döntéshozók figyelmét az európai tavak jelentőségére, amelyeket a globális környezeti és gazdasági, az urbanizáció, a vízszennyezés, az éghajlatváltozás hatások fenyegetik.

A tavak sérülékeny ökoszisztémák és biodiverzitási tartalékok, amelyek különleges figyelmet érdemelnek. A Boden-tó, a Garda-tó, a Fertő-tó és a Vänern tó képviselőinek részvételével a konferencia remek alkalmat adott a legjobb gyakorlatok cseréjére, amely későbbiekben hozzájárulhat egy uniós tófejlesztési stratégia kialakításához. Az előadók az európai tavak természeti és gazdasági értékeinek összetettségével foglalkoztak.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere örömét fejezte ki, hogy a nemzetközi konferenciára a városában került sor. A Balaton három megyéhez és három régióhoz tartozik ezért a polgármester felhívta figyelmet a tó gazdasági, társadalmi és természeti jelentőségére, aminek következtében a jövőbeni fejlesztéseket a Balaton esetében is integráltan célszerű megvalósítani. A polgármester szerint mielőbb szükség lenne egy Európai Uniós Tófejlesztési Stratégia létrehozására. Walter Rast, a Nemzetközi Tókörnyezeti Bizottság Alapítvány Tudományos Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy az európai tavakat különféle szennyeződések veszélyeztetik a mezőgazdaság, ipar és a bányászat miatt. Szerinte a vízminőség javulásával kapcsolatban ugyan csak 10-15 év múlva láthatunk eredményeket, viszont kiemelte, hogy az édesvizeink megóvása érdekében most kell konkrét intézkedéseket tennünk. 

Bóka István polgármester üdvözölte a konferencián jelen lévők által támogatott nyilatkozatot, amely „elismeri a tavak környezeti, gazdasági és társadalmi értékeit, és egyetért, hogy a biológiai sokféleség ki van téve természeti és emberi hatásoknak, aminek következtében megfelelő források biztosítására szólít fel az európai tavak integrált kezelése érdekében”.

Molnár Balázs európai igazgató  ’A víz szerepe a fenntartható regionális fejlődésben’ címmel tartott előadásában felhívta a figyelmet, hogy napjainkra a víz a fenntartható fejlődés egyik kulcsfontosságú tényezőjévé vált. Elmondta, hogy Magyarország Kormánya a vizet stratégiai erőforrásnak tekinti társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból is, amely alapelvet az Alaptörvény is rögzít: „a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Előadásában kitért arra, hogy Magyarország vizeinek 95 százaléka a határokon túlról érkezik, valamint a felszín alatti vízkészleteink többsége is határokkal osztott, aminek következtében számunkra az osztott vízgyűjtőkön való együttműködés nem lehetőség, hanem kötelesség. Példaként említette a sikeres Duna Régió Stratégiát, amelynek célja a Duna-medence tizennégy országának együttműködésével összehangolni az európai uniós szakpolitikákat a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök koordinált felhasználásával.

László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára előadásában aláhúzta, hogy az éghajlatváltozás és az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása kihatással vannak a hidrológiai ciklusra is, amely jelentős szélsőségeket eredményez a Balaton vízszintjének változásában. A Balaton vízminőségének javítása folyamatos küzdelmet jelent a szakemberek számára.

Cor Lamers, az ENVE elnöke (a hollandiai Schiedam város polgármestere) elmondta, hogy szükséges a helyi képviselőket, önkormányzatokat bátorítani a további lépések megtételére a tavak védelme érdekében. Elmondta, hogy az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás céljait végre kell hajtani, fontos azokat helyi célkitűzésekké átalakítani. Emlékeztetett, hogy a közelgő egyiptomi ENSZ konferencián, az ENVE bizottság hallatni fogja a hangját a Balatonról is. Kiemelte, hogy „biztosítanunk kell, hogy minden közösség megfelelő forrássokkal rendelkezzen ahhoz, hogy a saját környezetükben optimális módon hajtsák végre a környezetvédelmi jogszabályokat. Ez kulcsfontosságú kihívás az EU jövőbeli költségvetéséről folyó jelenlegi vitájában. A helyi hatóságok megkövetelik a legjobb gyakorlatokat, hogy megtalálják a biológiai sokféleség megőrzésének legjobb módjait. A zöld és kék infrastruktúrát, valamint az ökoszisztéma szolgáltatásokat fejleszteni kell annak érdekében, hogy jobban megértsük a környezetből fakadó előnyöket a gazdaság és az emberek számára.”

Az ENVE szakbizottság másnapi június 29-ei ülésének napirendjén szerepelt a körforgásos gazdaság és a biodiverzitás, a 8. Környezetvédelmi Cselekvési Program, valamint helyi energetikai közösségekről szóló véleménytervezetek elfogadása.