2017. december 7-én Brüsszelben került sor a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanács ülésén a foglalkoztatási és szociális napirendi pontok megvitatására. A magyar delegációt Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere vezette és részt vett Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. Az Európai Bizottságot Valdis Dombrovskis, az euróért és szociális párbeszédért felelős alelnök, Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos, valamint Vera Jourová jogérvényesülésért, fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos képviselték.
A miniszterek irányadó vitát folytattak az észt Elnökség vitaindító dokumentuma mentén a 2018. évi őszi szemeszter csomagról: a 2018. évi Éves Növekedési Jelentésről, a Közös Foglalkoztatási Jelentés tervezetéről, a foglalkoztatási iránymutatások tervezetéről, valamint a Riasztási Mechanizmus Jelentésről. A Tanács emellett elfogadta az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó bizottsági ajánlás-tervezet foglalkoztatási és szociális aspektusait.
Magyar részről Balog Zoltán miniszter úr elmondta, hogy a 2018. évi Éves Növekedési Jelentés 3 pillére és a Közös Foglalkoztatási Jelentés tervezetének prioritásai összhangban vannak Magyarország Kormányának prioritásaival és intézkedéseivel. Magyarország álláspontja szerint az Éves Növekedési Jelentésben foglalt legfőbb prioritások, azaz a beruházások erősítése, a strukturális reformok végrehajtása és a fiskális fegyelem megfelelően tükrözik az Európai Unió számára követendő irányvonalat, ezért ennek módosítását nem látjuk szükségesnek. A beruházások ösztönzése továbbra is kulcsfontosságú, hiszen a gazdaság keresleti oldalának ösztönzése elengedhetetlen a foglalkoztatás előmozdításához. A fenntartható foglalkoztatási növekedés érdekében a jövőben is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a humánerőforrásba való befektetésre és a megfelelően képzett munkaerőt biztosító strukturális reformokra.
A Közös Foglalkoztatási Jelentésben megfogalmazott kulcsüzenetekkel alapvetően egyetértünk, mindazonáltal a foglalkoztatási iránymutatások módosítását tekintve, úgy véljük, hogy a szociális pillér nyomán születő szakpolitikai ajánlások nem előzhetik meg az európai szemeszter eredeti gazdaságpolitikai, munkaerőpiaci céljait és azokkal mindenkor összhangban kell lenniük. A strukturális és munkaerőpiaci reformok eredményeire, a bővülő foglalkoztatásra alapozva kerülhet sor a szociális pillérben rögzített célok fokozatos és a tagállamok valós gazdasági teljesítményével arányban álló megvalósítására.
Az elmúlt évek során Magyarország Kormánya számos intézkedést vezetett be a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása érdekében. Ennek eredményeképpen Magyarország foglalkoztatási mutatói folyamatosan javulnak, a legfrissebb adatok szerint közel 4 és fél millió ember dolgozik, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1%-ra csökkent, amivel az EU 4. legjobban teljesítő országává váltunk.
Ami az Európai Szemeszter folyamatát illeti, reméljük, hogy továbbra is folytatódik a 2016-ban megkezdett pozitív irányú változás. A tagállamokkal való hatékony együttműködés erősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szemeszter folyamata hiteles legyen, és a tagállamok a megfogalmazott ajánlásokkal azonosulni tudjanak (ownership). Az eredményes együttműködéshez nagymértékben hozzájárul a rendszeres párbeszéd is, amelyhez azonban elengedhetetlen a megfelelő ütemezés, a véleményezésre szánt elegendő időkeret biztosítása a magas- illetve szakértői szintű bizottságok számára egyaránt. Fontos, hogy a Bizottság a tagállamokat még inkább partnernek tekintse a jövőben és támogatást nyújtson a közösen beazonosított kihívásokra adandó válaszok gyors megtalálásához.
A Tanács az Egyesült Királyság tartózkodása mellett elfogadta az általános megközelítést a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló tanácsi irányelvről. Finnország, az Egyesült Királyság és Olaszország nyilatkozatot tett, amiben Finnország és az Egyesült Királyság kiemelte, hogy bár elkötelezettek a fogyatékossággal élők életminőségének javítása iránt, és a szöveg sokat javult, az véleményük szerint még nincs kész az elfogadásra. Olaszország pedig sajnálatának adott hangot, hogy a vészhelyzeti szolgáltatások kikerültek a hatály alól.
A Tanács elfogadta részleges általános megközelítést a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló (883/2004/EK és 987/2009/EK) rendeletek családi ellátást és tartós ápolási ellátást érintő részei tekintetében. Ahogyan várható volt néhány tagállam továbbra is fenntartotta annak igényét, hogy a családi ellátások összegét hozzá kell igazítani a gyermek lakóhelyén jellemző megélhetési körülményekhez (indexálás). Ezt azonban a korábbi tárgyalásokhoz hasonló módon a tagállamok széles köre és a Bizottság is elutasította, mert az hátrányosan megkülönböztető és sérti az egyenlő járulékfizetésért egyenlő ellátás elvét. Magyarország részéről szintén jeleztük, hogy a családi ellátások indexálása elfogadhatatlan megoldás, és kértük a soron következő elnökségeket, hogy az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalás során lojális módon képviseljék a Tanács (indexálást elutasító) álláspontját. Mindemellett nyilvánvalóvá tettük, hogy a következő félévben tárgyalásra kerülő, munkanélküli ellátásokra vonatkozó javaslatokat rendkívül aggályosnak, és a szabad mozgás jogával élő munkavállalók érdekeit sértőnek tartjuk. Kértük ezért a soron következő bolgár elnökséget, hogy kellő körültekintéssel járjon el a tárgyalások során.
A Tanács politikai megállapodást ért el az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2009/13/EK tanácsi irányelvnek a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 2014. évi, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 2014. június 11-én jóváhagyott módosításával összhangban történő módosítása céljából létrejött megállapodás végrehajtásáról szóló tanácsi irányelv tervezet kapcsán.
A Tanács előrehaladási jelentést fogadott el a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv tervezet vonatkozásában. Magyarország részéről hangsúlyoztuk, hogy a családok támogatása kiemelt prioritás a kormány számára. Elmondtuk, hogy a magyar családtámogatási rendszer egyik fő alapelve, hogy biztosítjuk a döntés szabadságát a szülők számára mennyi időt és milyen megosztásban kívánnak gyermekükkel otthon tölteni. Kiemeltük, hogy számunkra nagy jelentőségű a magyar rendszer komplexitásának és a választás szabadságának megőrzése.
Ezt követően a Tanács következtetéseket fogadott el az oktatásban és a foglalkoztatásban jelen lévő horizontális nemi szegregáció csökkentésére vonatkozó megerősített intézkedések tekintetében.
A Tanács továbbá elfogadta a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló tanácsi irányelv tervezetével kapcsolatos előrehaladási jelentést.
A Tanács elfogadta a munka jövőjét érintő, valamint a közösségi alapú önálló életvitel fokozásával foglalkozó tanácsi következtetéseket. A svéd delegáció és az Európai Bizottság beszámolt a 2017. november 17-én Göteborgban megrendezett „Tisztességes munkahelyekért és a növekedésért” című szociális csúcstalálkozóról, ahol az állam- és kormányfők mellett a szociális partnerek, az uniós intézmények és ügynökségek képviselői vettek részt.
Az Európai Bizottság részéről Vera Jourová biztos az egyebek napirendi pont keretében beszámolt a 2017. november 20-án megjelentetett, a nemek közötti bérszakadék kezelésével foglalkozó, 2017-2019 közötti időszakra vonatkozó uniós cselekvési tervéről, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelem éve során megtett intézkedésekről. Emellett az egyéb napirendi pontok között a soron következő bolgár Elnökség is beszámolt a tervezett munkaprogramjáról.
A miniszteri munkaebéd témája „a digitális átalakulás elősegítése a szociális védelem fenntartásával” volt.
A Tanács emellett a vita nélküli jogalkotási javaslatok között elfogadta a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló parlamenti és tanácsi irányelvet (1. csomag), Horvátország, Lengyelország és az Egyesült Királyság tartózkodása mellett.
