7 Mar

2017. március 3-án Brüsszelben került sor az elsősorban munkaügyi és szociális témákat napirendjére tűző EPSCO miniszteri tanácsülés soron következő ülésére, ahol Magyarországot Novák Katalin család- és ifjúságügyért, valamint nemzetközi ügyekért felelős államtitkár (EMMI), valamint Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár (NGM) képviselte. Az ülést Helena Dalli szociális párbeszédért, fogyasztói ügyekért és állampolgári jogokért felelős miniszter, Evarist Bartolo oktatási és foglalkoztatási miniszter, valamint Michael Farrugia családügyekért és szociális szolidaritásért felelős miniszter elnökölte a soros Máltai Elnökség képviseletében, az Európai Bizottságot Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős  biztos képviselte.

Novák Katalin a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet felülvizsgálatáról szóló vitában elmondta, hogy Magyarország számára kiemelt érdek, hogy állampolgáraink élhessenek a szabad mozgás és a szabad munkavállalás jogával, és hogy a másik tagállamban dolgozó magyar emberek ne kerüljenek rosszabb helyzetbe. Kifejezte sajnálatát amiatt, hogy a rendelettervezetet nem a kiküldetésről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslattal szoros összefüggésben tárgyalják a jogalkotók, holott e két jogszabálytervezet egyformán érinti a más tagállamban dolgozó magyarok és családjaik érdekeit.

Az államtitkár üdvözölte, hogy a Bizottság – a több tagállam részéről megnyilvánuló nyomás ellenére – nem kíván súlyos egyenlőtlenséget teremteni és a családi ellátások indexálásának lehetőségét elveti. Emellett azonban a magyar kormány aggályosnak tartja a módosítási javaslat azon elemét, amely 12 hónapos minimum időszakot vezetne be annak érdekében, hogy a munkanélküli személyek az utolsó munkavégzés helye szerinti országtól kapjanak ellátást. Véleményünk szerint ez szükségtelen és aránytalan intézkedés, amelyet egyáltalán nem igazol a bizottsági hatástanulmány. Ugyanez vonatkozik az összeszámítás terén bevezetett korlátozásra is. Ezek a javaslati elemek méltatlan helyzetbe hozzák azokat a munkavállalókat, akik hozzájárulnak a fogadó ország gazdasági növekedéséhez.

Sajnálatos módon a más tagállamban elő gazdaságilag inaktív személyek tekintetében a tervezet – nem megfelelően definiált – csoportja lehetővé tenné a szociális ellátások megtagadását, ami veszélyes precedenst teremt az egyenlő bánásmód elvének korlátozása terén. Az államtitkár kiemelte, hogy a jogszabálytervezethez készített hatásvizsgálat nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem volt fenntartható a jelenlegi helyzet, miért van szükség annak megváltoztatására olyan esetekben, amikor az érintett az Igazgatási Bizottságban többségben voltak a status quo-t támogató tagállamok.  Ezzel együtt Magyarország bízik abban, hogy a tanácsi munka olyan eredményre vezet, amely továbbra is garantálja, hogy a szabad mozgás jogára épülő rendeletek legfőbb vívmányai teljes mértékben érvényesüljenek.

A tagállamok – Franciaország javaslatára – rövid beszámolót hallottak a Máltai Elnökségtől a kiküldetési (posting) irányelv felülvizsgálata kapcsán a tárgyalások jelenlegi állásáról. A Máltai Elnökség jelezte, hogy örül a tárgyalások során - véleménye szerint - tapasztalható előrelépésnek, igyekeznek olyan kompromisszumos javaslatot kidolgozni elnökségük során, amely minden tagállami aggályt kezel majd. A soron következő júniusi EPSCO Tanácsülésen már általános megközelítést kívánnak elérni a javaslat kapcsán. A tájékoztatást követően azonban az Elnökség tervei ellenére részleges tour de table hozzászólási kör is kibontakozott, a szokásos, nagyrészt kelet-nyugati törésvonal mentén.

Magyar részről Cseresnyés Péter államtitkár úr hangsúlyozta, hogy az Unió vállalkozásainak 99%-a kis- és középvállalkozás. Ezek a cégek foglalkoztatják az Unió munkavállalóinak kb. kétharmadát és a közösség gazdasági termelésének 53%-át állítják elő. Méltán nevezzük őket a gazdaság gerincének és széles körű konszenzus van arról, hogy olyan alapvető értéket képviselnek, amelyet támogatni kell.

Szavakban ezzel az Európai Bizottság is egyetért, a kiküldetési irányelv felülvizsgálata során azonban döbbenten látjuk, hogy olyan mesterséges, felesleges, a versenyképességet akadályozó és egyenesen káros akadályok törvénybe iktatásáról készülünk jogszabályt elfogadni, amelyek nagyon sok piaci szereplő, kis- és középvállalkozás számára lehetetlenné fogják tenni a belső piachoz való hozzáférést. Ha megszavazzuk a jogszabályt, a kis és középvállalkozások, a nyugat európaiak ugyanúgy, mint a kelet-európaiak, búcsút inthetnek a belső piacon történő szolgáltatásnyújtásnak.  Álláspontunk szerint a kiküldetés szabályainak módosítása helyett a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésre kellene fókuszálnunk, mert ez, a már meglévő szabályok be nem tartása jelenti a valódi problémát. Ezzel szemben a vállalkozások legitim bérelőnye nem szociális dömping és nem jelent tisztességtelen versenyelőnyt.

Magyarország ezen túlmenően következetesen ellenzi azt, hogy a kiküldetés hatálya kiterjedjen a közúti fuvarozási ágazatra. A kiküldetési irányelv ugyanis nem alkalmazható a közlekedésre, az irányelvekben foglaltakat a gyakorlatban nem lehet végrehajtani.  A protekcionista tagállami gyakorlatok elterjedése a közlekedési szektorban a belső piac széttöredezéséhez vezet, és súlyos akadályokat képez a logisztikai láncban, illetve számos európai munkahely megszűnését eredményezheti.

A miniszterek emellett a Máltai Elnökség vitaindító kérdései mentén irányadó vitát folytattak a 2017. évi Európai Szemeszterről, amely szokásos éves gyakorlat a márciusi EPSCO Tanácsülésen a Szemeszter keretében. Cseresnyés Péter államtitkár úr magyar részről megköszönte az Európai Bizottság munkáját az Éves Növekedési Jelentés, illetve az országjelentések kidolgozása tekintetében. Jelezte, hogy a 2017. évi Éves Növekedési Jelentés és a Közös Foglalkoztatási Jelentés prioritásai összhangban vannak Magyarország Kormányának prioritásaival és intézkedéseivel. A magyar kormány számára továbbra is fontos a befektetés-ösztönzés és a foglalkoztatás-barát növekedés előmozdítása. Az eredmények javulnak, pozitív változások mennek végbe, néhány területen azonban további erőfeszítésekre van szükség a még jobb eredmények eléréséhez. A magyar kormány alapvető prioritása, hogy előnyben részesíti az értékteremtő munkát a segélyektől, illetve a különböző ellátásoktól való függéssel szemben. Továbbá álláspontunk szerint a foglalkoztatáspolitika – különös tekintettel a munkahelyteremtő támogatások – a jelenlegi Szerződéses keretek között tagállami kompetenciába tartoznak.

Emellett az Európai Bizottság rövid beszámolót tartott a 2017. évi országjelentések kapcsán. A Tanács elfogadta a Közös Foglalkoztatási Jelentést, valamint a 2017. évi Éves Növekedési Jelentés és Közös Foglalkoztatási Jelentés kapcsán született tanácsi következtetéseket. A Tanács továbbá tanácsi következtetéseket fogadott el az uniós munkaerőpiacon jelen lévő nők és férfiak készségfejlesztéséről, valamint az Elnökség és a Bizottság rövid tájékoztatót tartott a minisztereknek a 2017. március 8-án megrendezésre kerülő Háromoldalú Szociális Csúcs kapcsán. Az Európai Bizottság röviden bemutatta a Tanácsülésen a 2017 januárjában a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szakpolitika kapcsán kiadott közleményét, valamint az ebéd keretében a miniszterek szakmai vitát folytattak a témában.