13 Oct

Az Észt Elnökség október 13-án megtartott Környezetvédelmi Tanácsán a miniszterek politikai megállapodást értek el az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívüli ágazatokra (mezőgazdaság, közlekedés, épületek, hulladék) vonatkozó erőfeszítés megosztási rendeletről, amely a tagállamoknak kötelező 2030-as nemzeti kibocsátás-csökkentési célt határoz meg. A Miniszterek szintén politikai megállapodást értek el azokról a szabályokról, ahogyan a mezőgazdasági földhasználat és erdészet (LULUCF) kibocsátásai a 2030-as klíma keretbe bevonására kerülnek. A létrejött politikai megállapodás alapján az elnökség megkezdődheti az informális egyeztetéseket az Európai Parlamenttel. Az Európai Bizottságot Karmenu Vella és Miguel Arias Cañete biztosok képviselték.

A miniszterek intenzív vitát folytattak az erőfeszítés megosztási rendelet (ESR) kapcsán elnökség kompromisszumos javaslatáról. A fő vita a biztonsági tartalék és annak mérete körül volt, amely további rugalmasságot biztosít az alacsony jövedelmű tagállamok számára. A miniszterek politikai megállapodást értek el, amely megnyitja az utat Európai Parlamenttel való tárgyalások előtt. A miniszterek megvitatták a mezőgazdasági földhasználat és erdészet (LULUCF) kibocsátásainak a 2030-as klíma és energia keretbe történő bevonásáról szóló javaslatot. Kiemelt politikai téma volt a gazdálkodás alatt álló erdővel kapcsolatos rugalmassági mechanizmus és a kompenzáció mértéke. Egyes tagállamok további rugalmasságot akartak azért, hogy lefedjék a megnövekedő fakitermelésből eredő jövőbeli kibocsátásaikat. Más tagállamok egy hiteles LULUCF rendszer mellett érveltek, amely példa lesz a harmadik országok számára. Végül a miniszterek elérték az általános megállapodást, amely az Európai Parlamenttel való informális háromoldalú megbeszélések alapja lesz.

Az általános megközelítés szövege az ESR és LULUCF javaslatról elérhető itt:

http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13224-2017-INIT/en/pdf

http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13249-2017-INIT/en/pdf

A miniszterek következtetéseket fogadtak el az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének harmadik ülésén képviselendő európai uniós prioritásokról (Nairobi, 2017. december 4–6.). A Közgyűlés fő témája a szennyezés kérdésköre lesz, eredményeit egy ilyen fókuszú miniszteri záródokumentum, korlátozott számú tematikus határozat és – az egyénektől a kormányzatig terjedő – cselekvési vállalások összessége jelenti majd. Mind az elnökség, mind a Bizottság az uniós szerepvállalás, valamint az EU és tagállami vállalások fontosságára hívta fel a figyelmet.

http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13070-2017-INIT/en/pdf

A miniszterek elfogadták az EU közös álláspontját tartalmazó Tanácsi következtetéseket a Párizsi Megállapodással kapcsolatban és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 2017. évi ülésszakára, a COP23 klímakonferenciára, amely 2017. november 6-17. között lesz Bonnban. Tanácsi következtetések elérhetőek itt:

http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/10/13-conclusions-paris-agreement-and-unfccc-meetings/

A luxemburgi miniszter tájékoztatott a 2030-ig szóló, integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és a hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiákról, és az azok közötti jó koordináció és koherencia, valamint a minimális minőségi, összehasonlíthatósági és átláthatósági előírások fontosságára hívta fel a figyelmet. Lengyelország tájékoztatást adott a „Tudomány a világbékéért” elnevezésű Szicíliában 2017. augusztus 18-24. között megrendezett nemzetközi tudományos szeminárium 50. üléséről, amelyen a lengyel környezetvédelmi miniszter is részt vett. Az Egyesült Királyság hangsúlyozta az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv módosítására vonatkozóan Kigaliban létrejött megállapodás Európai Unió és tagállamai általi ratifikációs folyamat mielőbbi lezárásának fontosságára.