2020. március 3-án Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén került megrendezésre mintegy 100 fő részvételével egy gyógyszerügyi szeminárium, amelynek témája az európai polgárok gyógyszerekhez történő fenntartható hozzáférése volt.
A rendezvény megszervezésére a Medicines for Europe szervezettel együttműködésben, az Európai Unió Tanácsának Horvát Elnöksége támogatásával került sor. A programban kiemelt figyelmet kapott az onkológiai gyógyszerekhez történő hozzáférés elősegítése, és a gyógyszerhiányt kiváltó okok fenntartható módon történő kezelése.
Stelbaczky Tibor nagykövet, ideiglenes ügyvivő kiemelte, hogy az uniós egészségpolitikájának sikeres végrehajtása a rák elleni küzdelem terén nem képzelhető el a gyógyszerekhez való jobb hozzáférés biztosítása nélkül. Hozzátette, hogy a mai globalizált értékláncban Európai biztonságos gyógyszerellátása is sérülékenyebbé vált.
Goran Štefanić Horvátország helyettes állandó képviselője elmondta, hogy nemcsak elérhető, de megfizethető gyógyszerekre van szükség. A horvát elnökség a gyógyszerhiány kérdéskörét az informális egészségügyi miniszteri tanácsülésen is napirendre veszi.
Christoph Stoller a Medicines for Europe elnöke kiemelte, hogy a generikus és biohasonló gyógyszerek nélkül nem lehet sikeres az európai rákellenes terv. A gyógyszerhiány megelőzése érdekében pán-európai együttműködésre van szükség, és fontos lenne, hogy a gyógyszer-közbeszerzésekben a helyi gyártás több elismerést kapjon. A Medicines for Europe elnöke sürgette egy magas szintű gyógyszerfórum létrehozását, megfelelő – a helyi gyártás jutalmazó – közbeszerzési iránymutatások kidolgozását, a digitalizációban rejlő optimalizációs lehetőségek jobb kihasználását, és általában egy erősebb uniós ipari stratégiát.
A szakértői paneleket felvezető előadásokban Sylvain Giraud az Európai Bizottság egységvezetője arról beszélt, hogy hogyan lehetne megtörni biztonságos, hatékony és megengedhető árú gyógyszerek elérhetősége érdekében a gyakran egymástól eszigetelten érvényesülő mechanizmusokat és megközelítéseket. Az új megközelítésnek négy pilléren kell alapulnia: 1) a tagállamoknak legyen kapacitásuk az orvosi technológiák átfogó értékelésére; 2) folyamatosan törekedni kell az támogatáspolitikai és beszerzési tapasztalatok megosztására; 3) minél jobban ki kell használni a generikumok és a biohasonló gyógyszerek nyújtotta megtakarítási lehetőségeket; 4) ki kell dolgozni a kórházi gyógyszerfelhasználás új irányítási modelljét különösen a beszerzés és felhasználás terén.
Kaló Zoltán a Semmelweis Egyetem Egészséggazdasági Tanszákét vezető tanára a rákgyógyszerek Közép-Kelet-Európában érvényesülő hozzáférési kihívásait mutatta be. Kaló Zoltán kiemelte, hogy a Kelet-Közép-Európai országokban probléma, hogy miközben nem nagyobb a rák előfordulása a nyugati országokhoz képest, és költségarányosan többet is költenek a keleti országok gyógyszerre a költségvetéseikből, mégis rosszabbak a mortalitási arányok. Ennek egyik – ellátórendszerben rejlő - oka, hogy nem valósul meg a generikus és biohasonló gyógyszerekhez által potenciálisan lehetővé tett szélesebb körű hozzáférés.
Olga Solomon az Európai Bizottság egységvezetője betekintést engedett a Bizottság jövőbeni gyógyszerstratégiájába. Előadásában kitért arra, hogy országonként jelentős eltérések lehetnek a gyógyszerek piacra lépése és társadalombiztosítási befogadása között. Jelenleg is zajlik a gyermekgyógyszer és a ritka-gyógyszer rendeletek értékelése, és az előzetes megállapítások alapján vitathatatlan, hogy továbbra is vannak betöltetlen szükségletek, amelyek indokolttá tehetik e jogszabályok felülvizsgálatát. Az Bizottság új gyógyszeripari stratégiája három elemre fog épülni: jobb hozzáférés, szükséglet alapú innováció és a gyógyszerhiány elleni fellépés.
Az első panelbeszélgetés az onkológiai gyógyszerekhez való hozzáférési akadályok legyőzéséről szólt.
Valérie Paris az OECD elemző közgazdásza elmondta, hogy fontos lenne, hogy a tagállamok fokozzák a tapasztalatcserét a társadalombiztosítási befogadási szerződések terén.
Kaló Zoltán szerint fontos, hogy tudatos szakpolitikai intézkedések kényszerítsék ki a bioszimiláris gyógyszerekhez való hozzáférést, hiszen azok növelhetik a hozzáférést a gyógyszerekhez. Megjegyezte, hogy ma a gyógyszeripari innováció a rák területén egyre célzottabb, egyre drágább és egyre több beteget hagy az „út szélén”.
Rosa Giuliani az Európai Orvosi Onkológiai Társaság politikai igazgatója kiemelte, hogy jobb szinergia kell az uniós és a nemzeti döntéshozatalok között. Sajnálatos, hogy nem csak a tagállamok, de a régiók, sőt a kórházak szintjén is jelentkeznek hozzáférési egyenlőtlenségek.
Maja Bercic a Medicines for Europe közép- kelet európai hálózati vezetője szintén a tagállamok közötti hozzáférési különbségekre mutatott rá.
A második panel fókuszában a generikus gyógyszerek elérhetősége és gyógyszerhiány leküzdése állt:
Ilka Wölffe az Európai Társadalombiztosítási Platform elnöke ismertette a gyógyszerhiányos helyzetek legfőbb okait foglalta össze: Sokszor a gyártók a régi gyógyszereiket profitabilitási okokból vonják ki a piacról. Vannak országok, ahol a takarékossági intézkedések indítanak be párhuzamos import-mechanizmusokat, amely az alacsonyabb árfekvésű országokban okoznak problémát. A gyártási értékláncban létrejövő koncentrációk is rendre kapacitásszűküléshez vezetnek, amelyet a párhuzamos kereskedelem tovább súlyosbít.
Adrian van den Hoven a Medicines for Europe főigazgatója hangsúlyozta, hogy a párhuzamos kereskedelem az egységes belső piac nem megfelelő használatának tekinthető. Nagyon fontos lenne továbbá az is, hogy az egészségügyi ellátórendszerek beszerzései során a helyi gyártást jobban jutalmazzák. A COVID-19 járvány a világ hatóanyag gyártásának egyik legfontosabb központját Kínát és az európai hatóanyaggyártás legfontosabb központját Észak-Olaszországot érintette, amely szintén rámutat arra, hogy minél hamarabb nyílt dialógust kell kezdeni a hatóságok és a stakeholderek között. Ugyanakkor újságírói kérdésre reagálva megerősítette, hogy jelenleg nincs hiányhelyzet a koronavírus miatt.
Stéphanie Kohl a kórházi gyógyszerészek európai Egyesületének tanácsadója elmondta, hogy a gyógyszerhiány leginkább az antibiotikumokat, a rákgyógyszereket és a védőoltásokat érinti. Fontosnak tartja, hogy álljanak rendelkezésre hatékony készültségi tervek és lehessen bevezetni proaktív intézkedéseket. Osztotta Adrian van den Hoven azon felvetését, hogy a kórházi gyógyszerek esetében a papír alapú címkék helyett elektronikus verziót lehetne alkalmazni, és ez is jelentős költséghatékonyságot növelő tényező lenne, illetve segítené a gyógyszerek szabad mozgatását a nemzeti piacok között, ami a hiányhelyzetek kezelése során kulcsfontosságú lehet.
Rosa Giuliani emlékeztetett, hogy a rákgyógyszerek a WHO szerint is lényeges jelentőségű gyógyszereknek tekintendők. Fontos, hogy a gyógyszerhiány okait folyamatosan nyomon kövessük, és legyenek jobb előrejelző rendszereink.
Záróbeszédében Tóth Edina néppárti európai parlementi képviselő kiemelte, hogy a jövőbeni Európai Rákellenes Terv és az Európai Parlement rákkal foglalkozó különbizottsága két olyan fellépés, amely támogatja tagállamokat és a polgárokat, hogy a rák ellen hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet. A gyógyszerhiány kapcsán megjegyezte, hogy elsősorban a hiányállapotok kiváltó okait kell kezelni az ellátásbiztonság érdekében.
