Az Energiatanács 2019. szeptember 24-i ülésén eszmecserét folytatott a nemzeti energia- és éghajlat-változási tervek (NECP) Európai Bizottság általi értékeléséről. A miniszterek arra összpontosítottak, hogy miként lehetne biztosítani, hogy a nemzeti hozzájárulások ambíció szintje a végső NECP-kben elegendő legyen a 2030-as EU célok eléréséhez. Néhány tagállam jelezte, hogy hajlandó emelni a nemzeti vállalását annak érdekében, hogy az EU együttesen teljesítse a 2030-ra vonatkozó energiacélokat. Magyarország képviseletében Kaderják Péter energia és klímaügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta, Magyarország elkötelezettségét a 2030-as uniós energia-klíma célok végrehajtására, amelynek fő mozgatórugójak a kibocsátás-csökkentés és ennek eszköze a megújuló energia növelése, az energia-megtakarítás és az atomenergia is. Magyarország az 1990es szinthez képest 32 %-kal csökkentette az ÜHG kibocsátását, a villamosenergia-termelés 60 %-a karbonmentes, már elérte a 2020-as megújuló energia részarányt és az egy főre eső energiafelhasználás is jóval az EU átlag alatt van. Az ambíciószint növelését reális és megalapozott tervezésnek kell megelőznie. Megfontoljuk a megújuló részarány minimális növelését vizsgálva annak költségeit és hatását a végfogyasztói energia árra. Fontos, hogy a következő MFF-ben az energiahatékonyságra és megújuló energia támogatásra fordítható kohéziós források ne csökkenjenek. Az ambíció szint növeléséhez az uniós forrásokat is megfelelő arányban kell növelni.
A Tanács véleménycserét folytatott az energiaágazat 2030-at követő átalakításáról, a tagállamok ismertették az energiarendszer karbonsemlegességéhez hozzájáruló innovatív megoldásaikat. A magyar álláspont szerint a klímacélok felé történő fokozatos és hiteles előrehaladás mellett a piaci integráció további erősítésére és az ellátásbiztonság növelésére is szükség van. A 2030 előtti és utáni energia- és klíma-politika középpontjában a teljes mértékben integrált EU villamosenergia-ágazat (szinte) teljes szénmentesítésének kell lennie, ambiciózus éghajlati célkitűzésekkel. Kiemelten figyelembe kell venni a nukleáris energia szerepét, az energiaforrások összetételének tagállami hatáskörben történő meghatározását valamint az ipar versenyképességének megőrzését.
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket az uniós gázellátás biztonsági felkészülésről a 2019–2020-as téli időszakban. A magyar hozzászólás emlékeztette a minisztereket és a Bizottságot, hogy Magyarország 2019 utáni gázellátására kockázatot jelent, ha az ukrán tranzit megszűnik a beregdaróci betáplálási ponton. A téli felkészülés érdekében felállított operatív munkacsoport célzott intézkedéseket kezdeményezett az infrastrukturális fejlesztésekről, a készletek feltöltési stratégiájáról, földgáz ellátási szerződések végrehajtásáról, a szomszédos országokkal és Oroszországgal a 2030 utáni gázellátásra vonatkozó tárgyalásokról.
