György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a Versenyképességi Tanács 2018. november 29-i, brüsszeli ülésén hangsúlyozta, hogy a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló rendelet megfelelően szolgálta a gyógyszeripar érdekeit 26 évvel ezelőtti elfogadásakor, de a generikus gyógyszergyártás volumenének jelentős növekedésével megváltozott a piaci realitás, és a kiegészítő oltalom jelenleg már korlátozza a magyar és az európai generikus gyógyszeripar piaci lehetőségeit.
Az európai generikus gyártók versenyképességének és a foglalkoztatottság növelésének érdekében elengedhetetlen egy olyan gyártási mentesség bevezetése, amely megszünteti a magyar és európai gyártók hátrányos megkülönböztetését az Európán kívüli vetélytársakkal szemben. Ez a záloga annak, hogy a magyar betegek megfizethetőbb, magas minőségű generikus gyógyszerekhez férhessenek hozzá.
Az uniós belső piacról szóló vita kapcsán az államtitkár kiemelte, hogy a belső piac valóban az európai integráció nagy vívmánya, meg kell azonban vizsgálni, hogy hozzájárul-e az Unió globális versenyképességének erősödéséhez. A külső kereskedelmi partnereinkhez képest az EU-ban sokkal fejlettebb fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, állatvédelmi, növényvédelmi és magas életminőséget biztosító szabályok vannak érvényben, ami egyensúlytalansághoz vezet a globális piacon. Az EU vezetőinek nemcsak meg kell védeniük az uniós gazdaságot, a termelőket és a fogyasztókat, hanem erősíteniük kell a belső gazdasági és társadalmi kohéziót is. Minden területen olyan uniós intézkedésekre van szükség, amelyek a növekedés irányába mutatnak és nem további korlátokat állítanak fel, különösen például a szociális- és a közlekedéspolitika területén.
Az iparpolitikai napirendi pontok kapcsán a magyar delegációvezető elmondta, hogy a kelet-közép-európai régió nemzetközi szinten kiemelkedő feldolgozóipari kapacitásai is indokolják, hogy Magyarország támogatja az új alapokra helyezett uniós iparstratégia kidolgozását. György László államtitkár kifejtette: Magyarország következetesen azt az elvárást képviseli, hogy az európai gazdaság, és ezen belül az ipar versenyképessége élvezzen elsőbbséget a következő többéves pénzügyi keret tervezésében. A magyar kormány a források elosztásánál kiemelt kérdésnek tekinti a földrajzi kiegyensúlyozottságot.
Magyarország számára a technológiai áttörő projektek és kísérleti kezdeményezések (pl. a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika) célzott támogatása, az emberi erőforrások és a továbbképzések fejlesztése prioritást jelent. Európának ki kell használnia a digitalizáció adta lehetőségeket, mert az ösztönzi az innovációt, új termékek és szolgáltatások bevezetéséhez járul hozzá. A magyar kormány 2014-2020 között több mint 100 milliárd forinttal támogatja a hazai vállalkozások digitalizációját.
A Tanács elfogadta álláspontját arról a járműbiztonsági javaslatról, amely fejlett biztonsági funkciók széles körét tenné alapfelszereléssé az új járműkategóriák számára a súlyos közúti balesetek számának csökkentése érdekében. A javaslat középpontjában különösen az idősek, gyerekek és kerékpárosok védelme áll. György László hangsúlyozta: a javaslat magyar szempontból üdvözlendő hozadéka, hogy megnyitja az utat az önvezető és az összekapcsolt járművek fejlesztése előtt. E járművek jelentős mértékben járulhatnak hozzá a közúti balesetek számának csökkentéséhez. Az építés alatt álló zalaegerszegi járműipari tesztpálya első szakaszát már idén igénybe vehetik a járműfejlesztők, amellyel Magyarország megelőzi térségbeli vetélytársait.
